‘saját márka’ címkével ellátott bejegyzések

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (3. rész)

2011. június 22. szerda

Intézményrendszer:

A változás második hajtóereje az intézményrendszer. Az intézmények világunk alappillérei. Társadalmi struktúrák, amelyeket azért hoztunk létre, hogy stabilabbá és kiszámíthatóbba tegyük a világot. Ezek adják szabadságunk kereteit. A kommunizmus olyan intézményi kísérlet volt, amely megbukott. Nehéz értelmezni a szellemi tőkét egy olyan világban, ahonnan a tőke száműzve van. A kapitalizmus szociál-liberális változatában Európában erős az állam szerepe, és ha kell, közbeavatkozik. Az észak-amerikai piackapitalizmusban az állam szerepe minimális, tényleg mindenki azt csinál, amit akar. A távol-keleti kollektív kapitalizmus a bizalomra és az erős államra épül.. A kapitalizmus tehát nem tökéletes, nem egy irányba fog fejlődni, de életben fog maradni, és a jövőben újrateremti önmagát.
A nemzetállam már nem meghatározó alapegysége a gazdaságnak. A kisebb és nagyobb egységek szerepe nő. A régiók és a virtualizáció kerülnek előtérbe. A fontos döntéseket helyi szinten és nemzetek fölötti struktúrákban, szuperszervezetekben hozzák. A problémák egyre inkább globálisak (pl. munkanélküliség) ezért globális megoldásokra van szükség.
Ma az emberek világképe inkoherens, mindenről külön-külön alkotnak véleményt. Ezért a nemzeti politikai pártok ideje leáldozóban van. Az új intézmények ügyek és problémák alapján szerveződnek és hatókörükben globálisak.
A vállalatoknak is újra ki kell találniuk magukat. Ez nem abból áll, hogy átalakítják ami van, hanem hogy létrehozzák, ami még nincs. Újat teremtenek.Egy vállalat sikerét ma annak túlélési képességével lehet jellemezni. Élettartamuk átlagosan 40-50 év. Ennek oka, hogy a profitra koncentrálnak, és nem az alkotó emberi közösségre. A cél az, hogy viszonylag rövid idő alatt viszonylag nagy profitot termeljenek, nem pedig az, hogy örökké éljenek.

A hagyományos család is átalakul. Rengeteg gyermek nő fel csonka családban. A 60-as években az apák naponta átlagosan 45 percet beszélgettek gyermekeikkel. Ez mára napi 6 percre csökkent.

Értékrendszer:

Az értékek határozzák meg a munkához, a technológiához és az emberekhez való viszonyunkat. Luther protestáns munkaetikája (ora et labora) belülről motivált munkások generációit eredményezte. Keleten a munka helyett a bölcsesség áll a középpontban. A kínai gazdaság a bizalomra épül, amely hatásos és költséghatékony helyettesítője a szerződéseknek és ügyvédeknek. Japánban a cég, a munkaadók és a munkavállalók céljai hasonlóak, ezért a japán szakszervezet sztrájkja 1 órán át tart és az ebédszünetre van időzítve.
Az értékrendszerek egykor helyhez kötöttek voltak. A templom a falu közepén állt és monopolhelyzetben volt az értékek tekintetében. Ma a kultúrák, ízlések és tapasztalatok összeütközéséből értékek bőségszaruja jön létre.. Mindenki mindenki ellen.
Mindezen hatások mögött gigantikus méretű spirituális ürességet találunk. Egy lélek, cél és jelentés nélküli világ kezd kibontakozni. És ha gőzünk sincs, hová akarunk menni, mindegy melyik utat választjuk.
Újra szabadok vagyunk. Az életfogytiglani tagságok megszűntek, mindegy, hogy pártról, munkáról, emberi kapcsolatokról van-e szó. Miénk a választás hatalma, ugyanakkor a felelősség is. Az emberi faj azonban rosszul tűri a bizonytalanságot.  Ezért a vállalatok szakértőket alkalmaznak. Az üzleti világ tele van modellekkel, tervekkel, hipotézisekkel. A bizonytalanság csökkentése a nagyvállalati élet rituális része. A komplexitást azonban befogadni kell, nem elkerülni. Az igazi vezetők kihívást biztosítanak az embereknek, nem irányítják őket. Az igazi vezetők felszabadítják az embereiket.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Sikeresek, de hogyan?

2011. április 22. péntek

Siker csak a komfort zóna elhagyása esetén valószínűsíthető. Régi igazságnak számít, de ma is aktuális: határozd meg pontosan, hogy mit akarsz, tudd meg az árát és szánd rá Magad, hogy megfizeted, mert előbb vagy utóbb, de úgy is megfizeted. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk lépni kell, tenni érte, ki kell magunk elé tűzni egy célt. A komfort zóna elhagyása elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyén sikeres legyen, ugyanez igaz cégek szemszögéből is. A fejlődéshez akarnunk kell, ki kell lépni az ismeretlen felé. Nézzük napjaink ismeretlenjeit…

A sales és vezetői stratégiák és a hadviselés között már a stratégia elméletek óta analógiák fedezhetők fel.  A mai sales és a vezetés maradt a klasszikus harcmodorok szintjén, holott a hadviselés változott. A régi időkben a huszárok csatája zajlott, manapság kommandós osztagok, tankerek és Mig-ek mennek a harcba, de a salesesek és egyes vezetők megmaradtak a lovas huszárok szintjén. Cégvezetőknek, menedzsereknek el kellene gondolkodni azon, hogy a modern –cyborg hadviseléstől és az epidemiológiától tanulni lehet, sőt nemcsak lehet, hanem szerintem kell is a modern cég fennmaradásának érdekében.
Kiyosaki nyomán állítható, hogy egy cég sikere három alapösszetevőtől függ: a csapattól, a küldetéstől és a vezetéstől. A vállalat küldetése profi vezetők vízió transzferjének révén eljut a cég egészéhez, a csapathoz és ez által kialakul egy kollektív tudat és összetartás. Elengedhetetlen, hogy megfelelő emberek legyenek a megfelelő helyen, s tudják mi is a cég küldetése. További összetevők: készpénzáramlás, kommunikáció, rendszerek, jog és a termék vagy szolgáltatás. A cégen belül folyó készpénzáramlás a legmeghatározóbb összetevője az eredményes cégnek, hiszen pénz hiányában nem lehet sikereket elérni, és maga a siker mutatója is a cég által elért haszon. Magánemberként is van mindenkinek egy budget-je, amelyből igyekszik gazdálkodni és havi szinten kijönni, ugyanez elmondható a vállalatokról is. Fontos szempont a cégen belüli kommunikáció minősége és mennyisége. Az, hogy a cégben milyen kommunikációs eszközöket alkalmaznak, milyen a vállalati kultúra meghatározza a cégről kialakuló képet. Harmadik összetevő a cég által alkalmazott rendszerek és ezek ismerete. A cég életében a siker negyedik fontos összetevője még a jogi ügyek. A jogi ügyek mindennaposak, hiszen a szabályok ismerete nélkülözhetetlen a jó és szabályos játékhoz, s így lesz valaki a játék nyertese. Ötödik összetevő maga a termék vagy szolgáltatás. Piacra lépésnél meghatározó, hogy tudatosan pozícionálja magát.

Én, mint márka - HVG szeminárium

2010. március 22. hétfő

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati márkaépítési elveit követjük.

Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márka tervezésében is használhatjuk ezeket. De az Énmárka könyv elolvasása mellett a tapasztalt és sikeres tanácsadók szavait is megéri meghallgatni. Erre most módunk nyílik a HVG Énmárka szeminárumán, ahol a personal branding egyik úttörője, John Purkiss személyesen fog adni tanácsokat.

Az előadó sokéves tanácsadói tapasztalata alapján komplett eszköztárat kínál az énmárka felépítésére.
A szemináriumon izgalmas feladatokkal  és esettanulmányokkal fűszerezve kínál válaszokat az alábbi kérdésekre:

  1. Hogyan ismerhetjük meg erősségeinket és hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet?
  2. Miért fontos eladhatóvá tenni egyéniségünket?
  3. Milyen módon segítheti életünket és karrierünket a jól felépített énmárka?
  4. Miként hozhatunk létre saját márkánk, azaz saját személyiségünk segítségével kiterjedt és használható kapcsolati hálót?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

Vállalati branding kommunikációs szemmel

2010. február 9. kedd

Következő bejegyzésünkben szeretnénk kitérni egy kicsit a vállalati branding témájára és a kommunikáció illetve munkavállalói  szerep szemszögéből írni róla. Ehhez a BrandTrend kommunikációs tanácsadója, Kőszegi András segítségét kértük, aki az alábbi tanácsokkal szolgált:

“Ahhoz, hogy egy cégnél valódi márkát építsünk, sok mindent kell egységes egésszé ötvözni. Látszólag egymástól távol eső területeket, rendszereket kell összekapcsolni. A cégek életének legfontosabb szereplőivel, az ügyfelekkel, vevőkkel és a munkatársakkal pedig a HR és a kommunikáció foglalkozik. Egy igazi márka nem lehet független a belső környezetétől, vagyis a munkavállalóitól sem. A cégek ma már nem állhatnak úgy a munkavállalói branding témaköréhez, hogy jó, ha van, hanem a márka sikerének egyik legfontosabb, kritikus tényezőjeként kell tekinteniük rá. Azok lesznek sikeres vállalatok, akiknek fontos a vállalati viselkedésmód, azaz hogy a vállalat, a márka maga hogyan viszonyul saját munkaerőihez, partnereihez és egész környezetéhez.

A döntéseknél a rövid távú profitszempontok mellett gondolni kell a vállalat (termék/szolgáltatás) megítélésére is. Fontos, hogy ne csak a menedzsment, hanem minden dolgozó értse a márka fontosságát, legyen a márka iránt elkötelezett.A munkatársak ismerjék fel a márkának a vállalat megítélésére gyakorolt hatását, számukra a márka ne csak ködös álomkép, hanem a mindennapjaikat irányító szemlélet legyen.

Mi a márka? Minden egyes „touch point”, érintkezési felület. A fogyasztó csak úgy tud terméket választani, hogy megkülönböztet és azonosít. Ebben pedig a szervezeti kultúra, viselkedésmód kiemelten fontos, lényegi eleme a márkának. A cégeknél felmerül a kérdés, hogy mi a siker kritériuma, mit építünk, hová tart a cég? Nemcsak volumen kell, hanem erős márka. Építsünk sikeres márkát, belülről is, és az majd hozza az eredményeket, a sikert. A jó márka belülről építkezik. Ott emberek dolgoznak, ők az „érintkezési pont”. Elfáradnak, idegesek, elegük van, vagy túl vidámak. A márkák az emberekről szólnak. Az érintetteknek az, aki a márkát képviseli, ő maga a márka.

A munkavállaló, mint Te, segíthet, vagy tönkretehet egy márkát, és a benne dolgozókat. A legjobb márkáknak van összetartó ereje, mert a vállalat munkatársai tudják, hogy a márka mit képvisel, hiszen ők építik fel. Korábban egy vállalat értékét legnagyobb százalékban a befektetett tőke, a materiális javak határozták meg. Épületek, gépek, stb. Ma a befektetett tőke kisebb részben meghatározó, vagyis a nagyobb rész nem más, mint az immateriális javak, az ügyfelek és a munkavállalók tudásának, elkötelezettségének értéke. Ezek az értékek pedig a dolgozókon múlnak. Ha ők elkötelezettek - on brand vannak-, akkor erős márkát, hűséges vásárlókat teremtenek.”

Kérdéseket, véleményeket, hozzászólásokat itt tehetnek!

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7. vasárnap

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk kivetülése: a külsőnk

2010. február 1. hétfő

Már tettünk említést a megjelenés, külső fontosságáról, most ezt szeretnénk egy kicsit az álláskeresés szemszögéből is megvitatni. Nyilvánvaló, hogy a megjelenés egyfajta kivetülése belső önmagunknak, és az önmárka építése során kiemelt figyelmet kell annak szentelnünk, hogy külsőnk és belső személyiségünk, a márkánk alapja összhangban legyen. A megjelenésünk komplex dolog, egyrészt jelenti az öltözködésünk, a különböző kozmetikai-szépségápolási gyakorlatunk, másrészt kisugárzásunk, stílusunk, non-verbális kommunikációnk.

Vegyük ezeket kicsit sorba és nézzük meg, mire érdemes figyelnünk akkor, ha álláskeresés során interjú-szituációba kerülünk.

  1. Öltözködés: alapszabály minden interjúval kapcsolatban a konzervativitás és kellemes megjelenés. Ez alatt olyan öltözéket értünk, amely egyszerre elegáns és visszafogott, ugyanakkor igényes és magabiztos megjelenést eredményez. Általában ez nők esetében kosztümöt, férfiak esetében öltönyt jelent, amelyek alapvetően a sötét-világos kombinációt képviselik. A túlzott szigorúság is kerülendő, de célszerű a hagyományos öltözékeknél megmaradni és az újítást máskorra hagyni.
  2. Szépségápolás: kényes témát érintünk, amely elsődlegesen a nőket érinti, de napjainkban a férfiak is eshetnek túlzásokba. A szépségápolás az ápoltsághoz nagyban hozzájárul, azonban az állásinterjú semmiképp sem az a terep, ahol a legújabb termékeket kell tesztelnünk. A hölgyek mindenképpen kerüljék az erős sminket, a kevesebb néha több elv érvényesüljön. Mindkét nem számára tanács a megfelelő, kellemes illat, izzadékonyaknak különösen fontos a megfelelő dezodor. A műköröm, óriási ékszerek is kerülendőek.
  3. Kisugárzás: összetett jelenség, nem különíthetjük el az előzőektől sem, de leginkább magabiztosságunk segíthet a megnyerő kisugárzás kialakításában. Ahhoz, hogy lehengerlőek legyünk, és az interjúztatóban pozitív összhatást keltsünk, nagyon fontos, hogy tudatában legyünk képességeinknek, megjelenésünknek és lehetőségeinknek. Ha mindehhez mi is pozitívan, magabiztosan állunk, kisugárzásunk is ezt tükrözi majd.
  4. Non-verbális kommunikáció: a kommunikációnk 70%-a nem verbális úton történik. Ezért nagyon fontos, hogy egy interjún tisztában legyünk azzal, hogy testtartásunk, mozdulataink mit tükröznek, kommunikálnak rólunk. Számos a témával foglalkozó szakkönyvet találunk a boltokban, érdemes egy kis időt szánni rá, hogy megismerjük magunkat. Néhány tipikus dolog: ne játszunk a tollal, ne babráljunk az arcunkon, vagy a hajunkkal. Érdemes egyenesen, de nem agresszívan az interjúztató szemébe nézni, kezünkkel gesztikulálni mondandónk közben és testünkkel az interjúztató fel fordulni.

Az interjúval kapcsolatosan további hasznos tanácsokat találhatnak a Smartstaff Karrierközpontban.

Hajdu Zoltán

Építsük saját márkánkat az alaptípusok ismeretében!

2010. január 28. csütörtök

Azt már elmondtuk az előző bejegyzésben, hogy a márkaszemélyiség egyik alappillére a megjelenésünk, külsőnk. Az, hogy mit mutatunk magunkból kifelé nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy önazonosságban legyünk a megmutatni kívánt márkaszemélyiséggel, hiszen így a hatás garantált. Ahhoz, hogy ezt gond nélkül tudjuk kivitelezni, érdemes foglalkoznunk az alaptípusokkal.

Mit is jelent az alaptípus (archetípus)?

Az alaptípusunk konkrét tartalmat, jelentést ad a személyes márkának. Azt mutatja, hogyan csinálunk valamit, hogyan viselkedünk mások előtt. Hippokratész 4 alaptípusából származtathatjuk őket, de számos példát találunk rájuk a mai világban is. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, gondoljunk itt az ismert, híres és népszerű emberekre, de higgyük el alaptípusba sorolhatóak akár cégek és termékek is. Az alaptípus megvalósulása a céllal kezdődik. A márkaépítés célja, hogy hatékonyan, könnyen érvényesüljünk, környezetünkben pozitív visszhangot keltsünk. Ezt a célt kell kivetítenünk magunkból, hogy mások is azt lássák rajtunk, amit valójában el szeretnénk érni. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha azt mondjuk magunknak, hogy sikeresek leszünk, és ezt a hozzáállást mutatjuk környezetünknek is, akkor nagyobb eséllyel leszünk tényleg sikeresek.

Vegyünk most sorra a napjainkban is létező alaptípusokat. Ne felejtsük el, hogy hasonlóan más kategorizáláshoz az alaptípusok csak irányt mutatnak, dominálhatnak, de senki sem „csak ez” vagy „csak az”. Viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az erős személyes márkához kitartóan és következetesen egy alaptípus jellegzetességeit kell visszatükröznünk (legfeljebb kettőét).

Az Ápoló: segít a bajban és megvéd

Az Alkotó: késztetést érez, hogy alkosson és megújítson

A Felfedező: kutat és felfedez

A Hős: bátran cselekszik a jó cél érdekében

Az Ártatlan: a tisztaságot, jóságot, boldogságot keresi

Az Udvari-bolond: a jópofa viselkedés mögött komoly tartalom húzódhat meg

A Szerető: megtalálja és ajándékozza a szerelmet és az érzéki élvezeteket

A Varázsló: helyzeteket irányíthat, megváltoztathat

A Hétköznapi Srác/Lány: önmagával rendben van, kapcsolatot teremt másokkal

Az Uralkodó: irányít, szabályokat alkot, rendet teremt a káoszban

A Száműzött: fellázad és megszegi a szabályokat

A Bölcs: segít másoknak eligazodni a világban

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk alapja az, amit mutatunk

2010. január 27. szerda

Egy termék piaci pozícióját sokkal inkább meghatározza annak márkaszemélyisége, mint bármilyen kézenfekvő megkülönböztető jellemzője. Éppen ezért egy pontosan meghatározott személyiséget kell a márka mögé állítani és évről évre erősíteni a kapcsolatot márka és a mögötte rejlő személyiség között.

David Ogilvy

Talán nem szó szerint így hangzott David Ogilvy állítása, a lényeg azonban az, hogy egy megfelelő, jól körülhatárolt és hiteles márkaazonosság segítségünkre lehet, hogy vonzóvá tegyük magunkat környezetünk számára.

Abból kell kiindulnunk, hogy mi az, ami látszik (mert mások is így tesznek). Nagy igazság, hogy az emberek többsége ránézésre véleményt alkot környezetéről, annak kinézete, külseje alapján. Ez fokozottan igaz az emberek vonatkozásában. Hányszor fordul elő velünk hétköznapjaink során, hogy szembe jön velünk az utcán valaki, és a fejünkben különböző „címkék”, jellemzők jelennek meg rá, amelyek besorolják, kategorizálják az illetőt. Rossz esetben ez a véleményalkotás lehet előítélet, vagy sztereotípia, azonban a mechanizmus maga általános érvényű. Ha azt szeretnénk elérni, hogy megkülönböztethetőek és megjegyezhetőek legyünk, ebben óriási szerepet játszik a külsőnk, megjelenésünk. Így nem kérdéses, hogy saját márkánk kiépítése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy olyan megjelenéssel bírjunk, amely egyszerre különböztet meg minket másoktól és ugyanakkor összhangban van a mögötte álló személyiséggel, azaz velünk. Saját magunk esetében ezt nevezhetjük a saját márkánkkal való önazonosságnak.

Hogy mit mutatunk a külvilágnak, hogyan jelenünk meg a „világ színpadán”, az megnyilvánulhat beszédünkben is. Az egyedi és könnyen megkülönböztethető beszédstílus segítségünkre lehet abban, hogy könnyebben megjegyezzen bennünket környezetünk, és saját márkánk személyiségéhez is hozzájárul. A beszéd mindenki számára természetes folyamat, kommunikációnk fő eszköze, így jelentős szereppel bír, főként jelen világunkban, ahol a nagy távolságok miatt rendkívül sok kommunikációt folytatunk mobiltelefonon, vagy VOIP (internetes hanghívás) segítségével. A beszéd tanult képességünk, és mint ilyet, fejleszthetünk és javíthatunk. Sok emberben fel sem merül, hogy beszédstílusa nem megfelelő, nem jól artikulál, vagy hangsúlyoz. Mit jelent az, hogy nem jól? Ez a megközelítés rendkívül szubjektív, hiszen éppen azt emeltük ki az előbb, hogy legyünk könnyen megjegyezhetőek és egyediek. A kisebb beszédbeli szabálytalanságok, kiejtésbeli különbségek ehhez hozzásegíthetnek bennünket. De figyeljünk rá, hogy ne erős tájegységhez tartozó akcentusra gondoljunk ilyenkor, és ne beszédhibára. Valami olyasmire, ami összekapcsolható azzal a területtel, ahol érvényesülni szeretnénk. Például: ha igazi chéf-ek szeretnénk lenni, ehhez kitűnően passzol a francia nyelvben megszokott kiejtés és francia szakszóhasználat. Ha azonban vegyesboltot szeretnénk nyitni, a vevőink nem valószínű, hogy értékelnék, ezen egyediségünk.

Fel kell, hívjuk a figyelmet arra is, hogy beszédünk olyan önmagunk számára, mint saját gondolataink. Amióta csak képesek vagyunk szavakat formálni, és gondolatainkat kimondani, azóta ismerjük hangunkat és hallgatjuk egész életünkben (szerencsés esetben). Azonban mások számára a mi hangunk másképpen hat. Akik közeli hozzátartozóink és megszokták beszédstílusunk, hanglejtésünk, az általunk használt szavakat, azok szintén természetesen kezelik megnyilvánulásainkat, ha azonban erős, megkülönböztető és megnyerő márkaszemélyiséget szeretnénk magunk köré építeni, foglalkoznunk kell azzal, vajon milyen hatással van beszédünk, hangunk másokra? Ugyanis, bármilyennek is halljuk magunkat, mások nem ugyanazt hallják. A hanghullámok terjedésére hatással vannak a fizikai akadályok, és saját koponyánk, csontjaink erősen befolyásolják azt, amit mi hallunk. A legjobb módszer az „igazi” hangunk meghallgatására, ha valamilyen technikai eszközzel felvesszük azt és visszahallgatjuk. Saját márkánk egy része köszön vissza ránk, és meghallhatjuk, mások milyennek hallanak minket. Aki szeretné, hogy megmaradjon mások emlékezetében és egyedi márkaszemélyiséggel rendelkezzen, törődjön tudatosan beszédével és tanuljon meg ne csak beszélni, hanem kommunikálni hangjával.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

A saját branding és saját márkastratégia megalkotása

2010. január 20. szerda

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyvállalatoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati brandépítési elveit követi az álláskereső. Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márkánk tervezésében is használhatjuk ezeket.

Tehát az önbranding tudatos kell legyen. A saját, személyes erősségek, talentumok tudatosítását követi a személyes előnyeink iránt érdeklődők „ügyfelek” felkutatása. Álláskeresés esetén ez legalább egy–két napos piacfelmérést jelent, még a megcélzott állásajánlatokra való jelentkezés előtt.

A saját márka érvényesítésének, munkaerő piaci sikerének megtervezése csak akcióterv formájában működik. Természetesen az előbbi lépések csak annyit érnek amennyi az akcióterv gyakorlati lépéseinek fegyelmezett végrehajtásában megvalósul.

Interjúk során gyakran találkozunk azzal, hogy a jelölt számára szinte mindegy, hogy melyik céget képviseli, csak munkája legyen. Ez az attitűd kivételesen nehéz élethelyzetekben is csak ritkán fogadható el. Miért? Egyszerű példával élve: a párválasztásnál sem működőképes hosszútávon az a kapcsolat, ahol mindegy, hogy ki a párunk, a lényeg, hogy legyen. Az elköteleződés előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ki illene hozzánk a legjobban. (A párválasztás és a munkakeresés analógiájáról később még szeretnénk írni.)

A jelenlegi válságban érdemes nagyon sok helyre elküldeni a jelentkezést, de ha a jelölt nem tudja pontosan, hogy melyik cég biztosíthatja számára a megfelelő előrelépési lehetőségeket, haladást, akkor néhány hónap múlva szembetalálja magát a motiválatlanság érzésével és legkésőbb egy év múlva már újabb állást keres. Tehát a sok jelentkezésnek nagyon komoly és átgondolt munkavállalói felelősséget kell takarnia! Megbízóinknak is elmondjuk - van, aki kezdetben meglepődik ezen - ,hogy a jelölt keresésnél fontos szempontnak tartjuk megismerni annak céljait, és az adott pozíció által elérhető személyes haladását. A jelölt érdekeit is kell, hogy szolgálja az adott pozíció, amelynek egyenes következménye lesz az adott vállalat céljaiért motiváltan dolgozó munkatárs. A jelölt képzeletében lennie kell egy konkrét karriertervnek, elképzelésnek. Az interjúk során munkatársainkkal erre mindig nagy hangsúlyt fektetünk.

Tapasztalataink alapján azok a jelöltek kerülnek ki sikeresen az álláskeresési és kiválasztási folyamatból, akik megértik, hogy jobb helyzetben lesznek a személyes márkák piaci versenyében, hogyha

  • értik, hogy mi a fő mozgatórugójuk és értik, hogy mi vezethet saját márkájuk munkaadói oldalon kialakuló hosszútávú elégedettségéhez (brand satisfaction), elfogadásához (brand adoption) és végül a márkahűséghez (brand loyalty).
  • életrajzukban, motivációs levelükben, kérdőíveikben, az interjú során jól célzott módon és egyértelműen, konkrét és számszerűsíthető tényekkel alátámasztva közlik saját személyes paramétereiket (konkrét feladatok megoldását és konkrét eredményeket adnak meg).
Tehát a jelölteknek olyan üzenetük kell legyen, amely a korábbi munkaakadóik véleménye, a korábbi munkájuk konkrét eredményei alapján egyértelművé teszi az új munkaadó (target audience) számára, hogy a jelölt munkába lépése után a két fél mit fog nyerni. Így a saját brand pozicionálása a „célközönség” (munkaadók) fejében egyértelmű lesz és a válság dacára is sikerrel pályázhatnak.

Hajdu Zoltán


Gondolatok a személyes márkáról

2010. január 7. csütörtök
  1. Az erős személyes márka segít abban, hogy szem előtt lehessünk azon emberek számára, akik pontosan azt keresik, amit mi nyújtani tudunk. Magától értetődően mi jutunk majd az eszükbe. Ha nem emelkedünk ki a tömegből, olyanok leszünk, mint egy árucikk, amelyért csak a legszükségesebb minimális árat fizetik meg.
    Kitűnő például szolgálnak erre a híres celebek, zenészek, filmsztárok. Azt a többlet összeget, amit megkeresnek, csak részben köszönhetik tehetségüknek, részben pedig a média által kínált lehetőségeket kihasználva erőteljes és egyedi személyes márkájuknak. Számos ismert ember saját márkája egyben egyfajta értékrendszert is megtestesít.
  2. A kialakított személyes brand túlélhet minket. Rengeteg példát találunk arra, hogy a személyes márka évtizedekig, akár századokig is “élő” lehet, ezáltal folytatva a termékek és szolgáltatások eladását. Gondoljunk itt William Shakespeare-re, akinek személyes márkája még mindig bevételt hoz a Royal Shakespeare Company-nak, vagy Marilyn Monroe-ra, akinek ma szavazásokat, híreket, rajongói klubot, és közösségi szolgáltatásokat kínáló weboldala üzemel. Higgyük el, nem kell hírességnek lennünk ahhoz, hogy saját márkánk túléljen minket és még sok-sok emberre hatással legyen.
  3. Talán kicsit meglepő, de saját nevünk is része személyes márkánknak. Ha szeretnénk ezzel is erősíteni a kialakított márkát, figyeljünk rá, hogy nevünk könnyen megjegyezhető és kiejthető legyen. Ha nehéz kiejteni, akkor ez könnyen megakadályozhatja a szájreklám kialakulását. Ezt kiküszöbölhetjük azzal is, ha valamilyen könnyen megjegyezhető magyarázatot fűzünk a kiejtéshez.
  4. Sokan tévesztik össze a személyes márkát a munkahelyi pozícióval. Vannak akik ezért hajtanak, és ha egyszer megszerezték, nehezen engedik el. Úgy hiszik, a megszerzett pozíció határozza meg, hogy kik is ők. Nincs igazuk, mert munkahelyi pozíciónk ugyan megmutathatja a hierarchiában a helyünk, talán a képességeinkre is rávilágíthat, de nem mutatja meg, hogy miért dolgozunk és nem tesz minket egyedivé.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)