‘önmenedzselés’ címkével ellátott bejegyzések

Hogyan alakítsuk ki magunkban a megfelelő motivációt? Folytatás

2010. január 19. kedd

Most már (az előző bejegyzés nyomán) tudjuk, hogy a motiváltság eléréséhez nekünk is tennünk kell: a megfelelő fókuszálás, és a kreatív hozzáállás sokat segíthet ebben. Egy másik alaptézist is meg kell fogalmaznunk: ahhoz hogy alapvetően motiváltak legyünk, fontos hogy tisztában legyünk azzal, pontosan kik is vagyunk, és mit szeretnénk elérni. Elégedettségünk meghatározója, hogy az a feladat, tevékenység, amit végzünk, mennyire van összhangban azzal, akik vagyunk. És itt kanyarodunk vissza ahhoz a gondolathoz, hogy alapos önismeret elengedhetetlen mindehhez.

Az alapoknál kezdjük, és legyünk magunkkal őszinték, anélkül ne is várjuk a csodát.
A legfontosabb, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: hol akarok tartani 5 év múlva, 20 év múlva, mi az amit szeretek csinálni, elégedett vagyok-e az eddigi életemmel? Ezek a kérdések arra világítanak rá, hogy melyek a legfontosabb céljaink. Azok a céljaink, amelyeket talán sosem mondtunk ki, mert álmodozásnak véltük. Ne felejtsük el őket, mert a legnagyobb motiváló, ösztönzőerőt képviselik az életünkben. Ezt az “álmot”, elképzelést öltöztessük tárgyilagos, konkretizált formába.

Sokunk egyik legfőbb célja az anyagi biztonság, függetlenség. Ez tárgyilagos, realista elképzelés, ugyanakkor mögötte egészen más dolgok húzódnak meg. Azt mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy miért ez a cél? Mit valósíthatunk meg általa? Valami mást, ami közel áll az “álmunkhoz”. Céljainkat mindig aszerint határozzuk meg, értékeljük, hogy mit nyújtanak számunkra. A megvalósítás során hosszú távú céljainkat mindig le kell bontanunk kisebb léptékűekre, amelyekre javasoljuk a következők érvényesülését:

  • Legyenek mérhetőek: vagyis a célnak egyértelmű ismérvei,ismertető jegyei vannak
  • Legyenek elérhetőek: vagyis legyen összhangban személyes lehetőségeinkkel és képességeinkkel
  • Legyenek tőlünk függőek: vagyis a velük kapcsolatos teljesítések, eredmények csakis általunk befolyásolhatóak, csak a mi teljesítményünket tükrözzék

Ha ezeket szem előtt tartjuk, nagy valószínűséggel megvalósíthatjuk kisebb céljainkat és általuk előbb vagy utóbb a hosszú távra kitűzött célt is. A kisebb mérföldkövek a folyamat épülése mellett komoly motiváló tényezőként is szerepelnek, sikeres teljesítésük pozitív visszacsatolás számunkra, sikerélmény, ami további motivációt, hajtóerőt ad a hosszú távú cél elérésében.

Hajdu Zoltán

Hogyan alakítsuk ki magunkban a megfelelő motivációt?

2010. január 17. vasárnap

Kezdjük azzal a megállapítással, hogy a kimagasló teljesítmény nem a pénztől, a hatalomtól, vagy a státusztól függ. Közhelynek hangzik, de a jó teljesítmény belső indíttatásból fakad, a feladatot végző egyszerűen szeretne minőségi munkát letenni az asztalra. A munka szeretete, élvezete létfontosságú.

Nem mondtunk újat, igaz? Sajnos el kell fogadnunk, hogy az elégedett munka, teljesítményvégzés eléréséhez nem kerülhető ki a belső motiváltság. Alapvető probléma sok embernél, hogy elégedetlen a munkájával, teljesítményével, életével. Felteszik vajon magukban a kérdést, hogy miért? Nem biztos, hogy merik. A gond, általában nem magával a feladattal van, hanem a motivációval. A teljesítménymotiváció nem állandó, hanem változtatható, elsajátítható. Tehát a megoldás: a motiváció befolyásolása a fókusz megváltoztatásával.
A fókusz, ahogy már írtuk egy korábbi bejegyzésünkben, nagyon fontos tényező. Ebből látszik, hogy motivációnk, hajtóerőnk mire irányul. A feladatvégzés során ha jól választjuk meg a fókuszt, nem lesz hiány motiváltságból sem. A megfelelő motiváltság elérésében kulcstényező tehát a jelenre fókuszálás. Ha mindig a konkrét feladatunkkal, tevékenységünkkel foglalkozunk, nem pedig a következményekkel, vagy a feladatot kiváltó tényezőkkel, akkor sokkal jobban tudunk teljesíteni, és elégedettségünk is nagyobb lesz.

Ez egyszerűen hangzik, és gyakorlással el is sajátítható a megfelelő fókusz alkalmazása. A motiváltság és vele az elégedettség így viszonylag könnyen jön olyan feladatoknál, amelyek tudásunk, kvalitásunk felhasználását, egyedi képességeket igényelnek, ahol “megcsillogtathatjuk, amink van”. De nem csak ilyen munkákból áll a világ, vannak sokkal egyszerűbb képességeket és szaktudást igénylő feladatok, amelyek rutint és állóképességet várnak el tőlünk. Ezek nem különösebben lelkesítőek, sokszor nem érzünk ösztönzőerőt elvégzésükhöz. Itt is a fókusz és egy kis kreativitás lehet a segítségünkre: próbáljuk meg játékos keretbe foglalni az adott feladatot, így érdekesebbé válik maga a teljesítés.
Sajnos még e mellett is előfordulhat, hogy elveszítjük motiváltságunk, és “kiégünk”. Ez a szervezet jelzése, hogy szünetre van szükségünk, hogy újra megtaláljuk magunkban a hajtóerőt. Ezt akkor is átélhetjük, ha egyébként sikeresek és elégedettek vagyunk teljesítményünkkel, de külső környezetünk ezzel ellentétes, negatív visszacsatolásokkal él. Ilyenkor előbb-utóbb biztosan szembetaláljuk magunkat a motiválatlanság, üresség érzésével. A megfelelő motiváció nem veszik el ilyenkor sem, csak pihen.

Hajdu Zoltán

Mindenkinek legyen saját vállalkozása!

2010. január 16. szombat

Korábbi évek tapasztalatai alapján azt valljuk, hogy attól függetlenül, hogy valaki alkalmazott vagy ténylegesen vállalkozó, minden sikeres ember egyfajta „vállalkozó szellem”. Nézzük meg egy kicsit a vállalkozó szót. Benne van a szó gyökerében a váll és a vállalás, azaz utalás arra, hogy mit vállal el az adott személy. Véleményünk szerint, hogyha egy alkalmazott úgy tekint saját magára, mint egy kisvállalkozásra (own corporation), akkor tudnia kell, hogy saját képességei alapján mit vállal szívesen, milyen tevékenységben lát előrelépési, fejlődési lehetőséget. Bár saját igazi képességeink megtalálása gyakran azért is nehéz, mert azok közel vannak hozzánk. Természetesen egy profi munkavállaló jelölt képes azt felmérni, hogy milyen előnyöket jelent munkaadójának az ő vállalása, munkája. Azt szoktuk mondani az állásokra pályázó jelölteknek, hogy úgy nézzék meg az adott pozícióra vonatkozó munkaköri leírást mit egy kis vállalkozás számára kiírt tendert, brief-et.

Ugyanis aki gazdaságban dolgozik, annak először is jó gazdának kell lennie. Miért? Mert definíció szerint a jó gazda vigyázz az eszközeire. Az információ korában a legfőbb eszköz a tudás és kapcsolatrendszer, ami szintén egyfajta tudás, a kapcsolatok kialakításának tudása. Tudásból legalább 10 fajtát fogunk később bemutatni, a lényeg, hogy tudás mindaz a hasznos információ, ami a két fülünk között van.

Tehát, ha így tekint magára bármely vállalat dolgozója, akkor tudatosítja magában, hogy ő az értékteremtési folyamatban szintén egy vállalkozó. Úgy kell magára gondolnia, mintha az alvállalkozója lenne egy generál kivitelezőnek vagy fővállalkozónak. Ide minden alkalmazott behelyettesítheti a saját csoportvezetőjét, igazgatóját, hiszen ők is az alkalmazott ügyfelei, a belső ügyfelek. Ergo nemcsak a saleseknek és klasszikus értelemben vett vállalkozóknak, hanem mindenkinek vannak ügyfelei és ebből a nézőpontból tulajdonképpen mindenki vállalkozónak tekinthető. Az egyén készségei és hozzáállása a leginkább meghatározóak, a már említett tudás és információs készlet. Ez tanulással, továbbképzésekkel nagyban bővíthető. Aki változtatni szeretne döcögő karrierjén, az a változtatással megcélzott pozíciónak megfelelő tudásra kell szert tegyen. Ezt a tudást előbb kell megszereznie, ezért mondjuk gyakran, hogy először lesz valaki fejben vezető, igazgató, stb. mintsem a gyakorlatban. Ahol nem ez történik, ott visszalépés vagy nagy stressz a következmény.

Ahol a tudást megszerzi a „vállalkozó” ott nem maradhat el a saját „vállalat” tudatos brandingelése sem. Persze ez is a cél. Mindig a célmeghatározás a legfontosabb és a legelső lépés, de szintén gyakran elfelejtjük, hogy a célmeghatározás egyben problémameghatározást is jelent. Miért? Mert egy megvalósítandó cél MÉG meg nem oldott probléma sorozatot jelent. A cél elérése, pedig a probléma sorozat megoldását. Ez egyszerűnek tűnik, mégis kimarad a legtöbb tréning anyagból.

Itt jön újra elő az a motívum, hogy az egyén felelőssége a belül rejtőző tehetség, készségek felszínre hozása és a felszínre hozás után ezen személyes képességek segítségével terv alkotása, majd a megvalósításhoz eszközök keresése. Ezekhez időt és költségeket rendelve, már „csak” a tervet kell fegyelmezetten végrehajtani. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem csak kérdezze meg a sport bajnokokat, mert ők mind így érnek célba.

Hajdu Zoltán

Ismerjük meg magunkat, és motivációinkat!

2010. január 14. csütörtök

Az önismeret minden kultúrában és társadalomban értékkel bír. A nyugati civilizációkban az önismeret az utóbbi évtizedekben kiemelkedő tulajdonsággá avanzsálódott a rohanó, felszínes, profitorientált társadalomban. Mi magunk is tisztában vagyunk az önismeret fontosságával, ugyanakkor saját magunk megfigyelése és megértése helyett tréningekre, továbbképzésekre és pszichológushoz járunk.

Ma minden átlagos ember azzal a feladattal és egyben akadállyal néz szembe, hogy az élet több területén egyszerre kell kiemelkedő teljesítményt nyújtania, megfelelnie a társadalom egésze vagy kisebb csoportjai által támasztott követelményeknek. Az önismeret abban segíthet, hogy tisztában legyünk képességeinkkel, motivációinkkal és az általuk elérhető teljesítményekkel. A motiváció kiemelt jelentőséggel bír teljesítményünk szempontjából, hiszen ez határozza meg, hogy mit és miért teszünk, és milyen eredményt várunk. Ha azonban csak azt nézzük, hogy milyen teljesítményt nyújtunk, akkor mindegy, hogy mi volt az elején a szándék, csak az számít, hogy mit teszünk az aktuális helyzetben és milyen lesz a teljesítményünk. Ezt pedig a munka (feladatvégzés) közbeni hajtóerő befolyásolja.

Ez a belső hajtóerő, motiváció párosulva aktuális energiaállapotunkkal (az állapot, amely teljesítményünk hatásfokát, intenzitását jelzi) különböző teljesítményeket eredményez minden embernél. A feladatok végzése során nem mellékes az sem, hogy mire fókuszálunk: ha rosszul választjuk meg, nemcsak a teljesítményünk, hanem saját ösztönzőerőnk is kárát látja.

Feladat teljesítések:

  1. Aktív-negatív: energiatelt, de feszült
    Külső motiváció: igazoljunk valamit
    Hajtóerő: a feladatvégzés végeredménye pl. nyerni, pénzt keresni
    Fókusz: múlt vagy jövő
  2. Passzív-negatív: feszült és energiahiányos
    Külső motiváció: elkerüljünk egy problémát
    Hajtóerő: hiányzik, mert kiégtünk, nem tudunk lelkesedni semmiért
    Fókusz: nem fókuszálunk
  3. Aktív-pozitív: energiatelt és fesztelen
    Belső motiváció: megfelel az adott kihívásnak
    Hajtóerő: minőségre, boldogságra, kiemelkedő teljesítményre törekvés
    Fókusz: jelen
  4. Passzív-pozitív: fesztelen, de energiahiányos
    Belső motiváció: nyugalom, harmónia elérése
    Hajtóerő: hiányzik, mert pihenünk, de a hiány ideglenes
    Fókusz: nem fókuszálunk

Hajdu Zoltán

Alakítsuk ki saját értékesítési ajánlatunkat!

2010. január 13. szerda

Az alábbiakban egy jól bevált rendszer, az USP (Unique  Selling Proposition) kerül bemutatásra egy bejegyzés erejéig.

Az USP, azaz unique selling proposition szigorú magyar fordításban annyit tesz: egyedi eladási ajánlat. Ha nem egy fizikai termékre gondolunk, hanem magunkra, akkor rögtön érthető mit is akar jelenteni: saját értékesítési ajánlat, vagyis egy olyan módszer, amellyel önmagunkat szeretnénk vonzóvá tenni, kvázi értékesíteni. A vevő pedig a fejvadász.
Az egyik korábbi bejegyzésben is kihangsúlyoztuk, hogy ha magunkat kívánjuk “eladni”, akkor tisztában kell lennünk vele, hogy melyek a vevő igényei, elvárásai.

A cél az, hogy összefoglaljuk pontokba szedve kulcs képességeinket, amelyek egymással kombinálva egyedivé és értékessé tesznek minket. Minél közelebb áll a mi saját értékesítési ajánlatunk a fejvadász cég ACID tesztjéhez egy bizonyos megbízás esetében, annál valószínűbb, hogy benne leszünk a jelöltek első körében, és végül az utolsó körben is.

A legegyszerűbbek azok képzettséget, tudást jellemző pontok, amelyekkel mások nem rendelkeznek. Ilyen pl. az MBA végzettség. Szerencsés az is, ha a felsorolásunk egyik pontja az üzleti élet azon területére tér ki, amelyben nagy gyakorlattal és háttérrel rendelkezünk. Az USP akár egyetlen erős pontja is többet érhet, mint egy terjengős, homályos, írásos bemutatkozás.

Miért jobb az USP?

  • mert mérhető és tényszerű
  • mert csak 5-6 jellemzőt emel ki
  • mert a jellemzők kombinációja megkülönböztet minket más jelöltektől
  • mert ezeket a pontokat felhasználhatjuk a kísérő levélben is

Sokaknak gondot okozhat az USP önálló összeállítása. Sokszor jobb eredményt érhetünk el külső segítséggel, ha például megkérjük ismerőseinket, hogy véleményezzék az általunk összeállított listát. Kritikus, de segítőkész visszajelzéseik alapján könnyebben kialakíthatjuk a mérhető és hiteles USP-t.

Hajdu Zoltán

Miért ne címkézzük önmagunkat?

2010. január 11. hétfő

Az ACID teszt kapcsán említettük, hogy az általunk összeállítandó pontokba szedett tudás-lista elkészítése korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A legnagyobb csapda az, hogy mi úgy gondolhatjuk, hogy listánk rendkívül jól megfogalmazott, mutatós és számunkra előnyös. Nagyot tévedhetünk!

Ez a lista akkor érheti el a legjobb hatást a fejvadásznál, ha releváns tényekből áll. Ehelyett nagyon sok jelölt elköveti azt a hibát, hogy tények helyett véleményeket sorol fel önmagáról és személyiségjellemzőiről. Általában a kézzel írott önéletrajzokban, kísérőlevelekben kapnak helyet ezek a “listák”, de még az interjú alatt is előfordulnak. Ilyen “vélemények” a következők:
Jól kezelhető vagyok.
Vállalkozó kedvű vagyok.
Csapatjátékos vagyok.

A fejvadász megpróbál minél több objektív információt összegyűjteni, hogy eldöntse vajon mi vagyunk-e a megfelelő jelöltek. Ha azonban ilyen megállapításokkal találkozik, ezekből nem tud következtetéseket levonni kvalitásunkat illetően. Korábban is említettük, a fejvadász ideje nagyon szűkös, ezért jobban járunk, ha lényegre törőek vagyunk, és tényeket közlünk vele. Másrészt a legtöbb fejvadász úgy gondolja, az ő dolga kialakítani rólunk ezt a “véleményt”, mi pedig ne adjuk a szájába, hogy mit gondoljon rólunk. És végül, ezek a kijelentések általában homályosak, amiből egyenesen adódik, hogy nem mérhetőek. Ha klisékkel bombázzuk a fejvadászt, akkor csak azt érjük el, hogy elkönyvel minket olyannak, aki nem képes eredetiségre.

Összefoglalva, írjunk le 5-6 lényegre törő, tényszerű megállapítást saját kvalitásaink, tapasztalatunk kapcsán, amelyek segítik a fejvadászt a döntésben, és minket is jó színben tüntetnek fel.

Hajdu Zoltán

Ami alapján a fejvadász választ: ACID teszt

2010. január 10. vasárnap

Úgy érezzük, mi vagyunk a megfelelő jelöltek. Tegyük fel, hogy felkeres minket a fejvadász egy személyes találkozóra,  jelentkezésünk után. Most már csak el kell küldenünk önéletrajzunk és a kísérő levelet. És itt jönnek a buktatók.

Hasznos ha van egy listánk azokról a jellemzőkről, amelyek megkülönböztetnek minket a többi jelölttől. Egy olyan listánk, ahol 5-6 pontba szedve a végzettségünkkel, ismereteinkkel kapcsolatos információk sorakoznak. Gondolnánk, ez nem nagy ügy, pedig számos hibát el lehet követni. Hogy ezeket hogyan tudjuk elkerülni, arra majd egy másik bejegyzésben térünk ki, most nézzük meg, miért is éri meg nekünk elkészíteni ezt a listát.
A fejvadász cég jellemzően szintén 5-6 kritériumot fogalmaz meg a jelöltek kiválasztása során. Ha saját megközelítésünk igazítani tudjuk a cég gondolkodásához, akkor jó úton haladunk a jelöltség felé. Ez az 5-6 kritérium, amit a fejvadász megfogalmaz, pedig az ACID teszt. Ezek a kritériumok mindig tárgyilagosak és mérhetőek. Például:

  • MBA végzettség
  • ügyvezetői múlt egy legkevesebb 300millió forintos éves jövedelmű cégnél
  • minimum 3 év szakmai tapasztalat nemzetközi környezetben
  • online direkt marketing kampányok lebonyolításában szerzett gyakorlat
  • B típusú jogosítvány

Nem mindig fordul elő ilyen szabályozott formában, sokszor a fejvadász csak próbakérdéseket tesz fel, amelyekre adott válaszunkból megtudja ítélni, hogy eddigi karrierünk alapján mennyire illünk az általa megfogalmazott kritériumokhoz. Az értékelés alapja nem igazán az, mit mondunk, inkább az, mit tettünk korábban.
Emellett a fejvadászok azért számos “soft” képességünkre is kíváncsiak, mint például a kommunikációs és ráhatási készségünk, de ha be szeretnénk kerülni a jelöltek első körébe, akkor az első szűrő az ACID teszt és a kemény kritériumok.

Hajdu Zoltán

Gondolatok a személyes márkáról

2010. január 7. csütörtök
  1. Az erős személyes márka segít abban, hogy szem előtt lehessünk azon emberek számára, akik pontosan azt keresik, amit mi nyújtani tudunk. Magától értetődően mi jutunk majd az eszükbe. Ha nem emelkedünk ki a tömegből, olyanok leszünk, mint egy árucikk, amelyért csak a legszükségesebb minimális árat fizetik meg.
    Kitűnő például szolgálnak erre a híres celebek, zenészek, filmsztárok. Azt a többlet összeget, amit megkeresnek, csak részben köszönhetik tehetségüknek, részben pedig a média által kínált lehetőségeket kihasználva erőteljes és egyedi személyes márkájuknak. Számos ismert ember saját márkája egyben egyfajta értékrendszert is megtestesít.
  2. A kialakított személyes brand túlélhet minket. Rengeteg példát találunk arra, hogy a személyes márka évtizedekig, akár századokig is “élő” lehet, ezáltal folytatva a termékek és szolgáltatások eladását. Gondoljunk itt William Shakespeare-re, akinek személyes márkája még mindig bevételt hoz a Royal Shakespeare Company-nak, vagy Marilyn Monroe-ra, akinek ma szavazásokat, híreket, rajongói klubot, és közösségi szolgáltatásokat kínáló weboldala üzemel. Higgyük el, nem kell hírességnek lennünk ahhoz, hogy saját márkánk túléljen minket és még sok-sok emberre hatással legyen.
  3. Talán kicsit meglepő, de saját nevünk is része személyes márkánknak. Ha szeretnénk ezzel is erősíteni a kialakított márkát, figyeljünk rá, hogy nevünk könnyen megjegyezhető és kiejthető legyen. Ha nehéz kiejteni, akkor ez könnyen megakadályozhatja a szájreklám kialakulását. Ezt kiküszöbölhetjük azzal is, ha valamilyen könnyen megjegyezhető magyarázatot fűzünk a kiejtéshez.
  4. Sokan tévesztik össze a személyes márkát a munkahelyi pozícióval. Vannak akik ezért hajtanak, és ha egyszer megszerezték, nehezen engedik el. Úgy hiszik, a megszerzett pozíció határozza meg, hogy kik is ők. Nincs igazuk, mert munkahelyi pozíciónk ugyan megmutathatja a hierarchiában a helyünk, talán a képességeinkre is rávilágíthat, de nem mutatja meg, hogy miért dolgozunk és nem tesz minket egyedivé.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Ön is felépítheti a személyes márka alapjait

2010. január 5. kedd

Az a márka, ami hozzánk tartozik éppúgy építhető, változtatható, mint saját magunk. Ha sikeres márkát szeretnénk magunkénak tudni, fontos hogy észrevegyük ezt, és igyekezzünk olyan módon építeni, hogy kitűnjön a tömegből. Környezetünknek emlékeznie kell rá, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, és miért vagyunk mások. Minél erőteljesebb márkát sikerül kialakítanunk, annál több ember fog bennünket értékelni.

Bárki felépítheti erőteljes, karakteres személyes márkáját, akár festő, akár pénztáros, vagy vállalkozó. Különösen fontos azonban a saját márka annak, aki értékesítő pozícióban dolgozik, ahol elvárják tőle, hogy komoly mennyiségű üzletet hozzon tető alá. Számára a saját brand fontosabb, mint bármi más.

A sikeres személyes márka építéséhez a következő alapvető jellemzőknek kell megfelelnünk: legyen márkánk hiteles és következetes.
A hitelesség alatt azt értjük, hogy egy erőteljes márkának személyiségünket, az életvitelünket és munkánkat együttvéve kell visszatükröznie. A legjobb önmagunkat kell adnunk egy brand létrehozásához. Első lépésként meg kell tudnunk állapítani, hogy milyen velünk született adottságaink vannak. Legjobb, ha ezeket kezdjük el jellegzetessé fejleszteni, személyes értékeink alapján. Ha hitelesek vagyunk, az emberek tudni fogják, hogyan viszonyuljanak hozzánk: lesznek akik elkerülnek, de olyanok is, akik megnyerőnek találnak majd bennünket.
A másik alapvetés a következetesség. Valószínűleg szeretnénk a munkahelyi és magánéletünket szétválasztani, de ennek ellenére fontos hogy a kettő konzisztens legyen egymással. Minél hitelesebbek, megbízhatóbbak vagyunk, annál inkább kedvelnek majd. Környezetünk úgy érzi majd, hogy bármikor támaszkodhat ránk, mert egy bizonyos módon viselkedünk. Éppen ezért szükséges, hogy ugyanaz az ember köszönjön vissza rájuk a munkában és bárhol máshol is.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Saját brand - legértékesebb vagyonunk

2009. december 29. kedd

Mit jelent a brand? Márka, érték, stílus, vagyon.
Sok embernek sok mindent. Mint kifejezés, a marketing tudományokban honosodott meg a 20. században, de a jelenben már jóval többet jelent, mint egy klasszikus szakszó. Mi a brand márka jelentésével, megközelítésével foglalkozunk most.

Saját márkánkat így fogalmazhatnánk meg: az, amit az emberek mondanak rólunk, amikor kimegyünk a szobából. Ha akarjuk, képesek vagyunk a saját márkánkat értékes vagyonná alakítani, talán a legértékesebbé. Ez a vagyon pedig elsősorban azon alapszik, hogy az emberek milyen viselkedést várnak el tőlünk különböző körülmények között. Ez tulajdonképpen egy ígéret. És annak betartása. Olyan szimbólumok közvetítik, mint a nevünk, megjelenésünk, vagy ahogyan beszélünk.

Személyes márkánknak 2 dimenziója van, a hírnév és a hatásfok. Lehet, hogy jó a hírnevünk, de ez önmagában még nem azonos a saját márkával. Szükséges az ismertség is, vagyis személyes márkánk hatásfoka, kiterjedtsége. Minél nagyobb azon emberek száma, akik ismernek minket, gondolnak ránk, annál jobb a márkánk hatásfoka. A másik dimenzióban pedig, minél gyakrabban gondol ránk valaki, minél jobb véleménnyel van rólunk, annál erősebbé válik a hírnevünk is. Egy erős saját brand kialakításához szükségünk van mindkét dimenzióra.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)