‘önmenedzselés’ címkével ellátott bejegyzések

« Régebbi bejegyzések

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (4. rész)

2011. június 23. csütörtök

Funky falu:

A mai kor a több kora. Több a választás. Több a fogyasztás. Több az élvezet. Több a verseny. Több a lehetőség. Beléptünk a mértéktelenség világába. Eljött a bőség kora. A Seiko több mint 5000 féle órát gyárt. A Disney minden 5 percben piacra dob egy új terméket (filmet, CD-t, képregényt stb..). A túltermelés 3 kulcstényezője: a piacok növekedése, a mértéktelen túlkínálat és a technológiai haladás (egyre olcsóbb, gyorsabb, kiterjedtebb kommunikáció). A dereguláció és a kereskedelem liberalizálása rászabadította a piaci erőket szinte minden emberi tevékenységre. A századfordulón a világ lakosságának 10-15%-a élt piacgazdaságban. A hetvenes években ez az arány 40% körül volt. Jelenleg 90% környékén tartunk. Bármi lehetséges. Ha van elég pénzed.
A második világháború után új munkahelyek, termékek, szolgáltatások jelentek meg. Minden és mindenki a vállalatoknak volt kiszolgáltatva.. Ez volt a tömeggyártás kora.. Már nincs szükség arra, hogy a cégek mindent maguk állítsanak elő. A piacok egyre tökéletesednek, aminek eredménye a totális verseny. Már nem a vállalatok irányítanak, hanem a vevők. Az ellenőrzés hallgatólagosan átkerült a világ több százmillió fogyasztója kezébe.
Ma a legkiélezettebb verseny a figyelemért folyik. Nem lehetsz egyforma másokkal. Mindenkin túl kell tenned és meg kell kaparintani a vevő figyelmét, ha csak egy pillanatra is. Megszületőben van az engedélymarketing fogalma. Tegnap még fizetni kellett az újságokért, a telefonért. Holnap neked fognak fizetni azért, hogy bizonyos újságot olvass, bizonyos Internet szolgáltatót válassz.
Korunk új vallása az idő. Valós idejű társadalomban élünk. Élő adás köt össze minket az egész világgal. Egy pillanatod van arra, hogy felkeltsd valakinek az érdeklődését.”One shot opportunity”Eminem. A funky világra nem keményebb, hanem okosabb munka a megfelelő válasz. A cégek, ellátási láncok, piacok átalakulnak ultra-érzékeny rendszerekké. Akárhol történik változás, azonnal végigfut a rendszeren. A számítógépgyártásban az alkatrészárak hetente kb. 1 százalékkal csökkennek. Ezért a siker kulcsa a készletek információra való lecserélése. Az információ elosztása egyre szimmetrikusabb (a vevő nincs hátrányban az eladóval szemben). Az információs dzsungelben közeledünk a súrlódásmentes kapitalizmus felé. Újra lehetővé vált, hogy megállapítsuk és befolyásoljuk a termékek pillanatnyi árát. Ez a laza árazás. Vehetsz aukción repülőjegyet, csökkentheted a kockázatot opcióvásárlással. A döntés a te kezedben van, mert te vagy a főnök.

Agyalapú társadalom:

Kezdetben voltak a termékek és a szolgáltatások. Aztán a pénz került a középpontba. Ma a pénzről szerzett információ értékesebb, mint maga a pénz. És nemcsak a mennyisége, de a naprakészsége is fontos. A vállalatok milliárdokat költenek arra, hogy információt szerezzenek vásárlóikról. Az információ költsége meghaladja a termék vagy szolgáltatás előállítási költségét.
A tisztán tudást igénylő feladatok aránya rohamos mértékben nő. A Microsoft egyetlen tőkéje az emberi képzelet. Ebben az új világban megfoghatatlannak lenni jó. Ha valamit meg tudsz fogni, az valószínűleg egy fabatkát sem ér. Az agyalapú társadalomban az érzékelés a minden.
Az országok egyre kisebb jelentőséggel bírnak. A „made in”-t felváltja a „made by”. Az számít, ki állította elő, nem az, hogy hol. A Távol-Nyugaton (USA) néhány iparág rendkívül gyorsan fejlődik. A kaliforniai Palo Alto ma 7000 elektronikai és szoftvercég otthona. Ez a gazdaság a tömegszórakoztatás melegágya. Ezzel együtt a jövő nem feltétlenül az USA kezében van. A Világbank becslése szerint a következő évtizedekben a növekedés kb. 50%-a Délkelet-Ázsiában megy végbe. Szingapúr a GDP-je 25%-át költi oktatásra, kutatásra és fejlesztésre. A nyugati álmot már nem 200 millóan kergetik, hanem 3 milliárdan.

Összemosódott társadalom:

Régen a dolgok kategorizációjával csökkentettük a bizonytalanságot. Ma a határok elmosódnak. A változás 3 hajtóereje az internalizáció, a dereguláció és a digitalizáció.
Egyre bonyolultabb kapcsolati hálók alakulnak ki. A termelés és fogyasztás egybeolvad. Kialakul a „termasztás” (termelés-fogyasztás). Az amazon.com-on nyíltan irányíthatjuk véleményünkkel a versenyt. A termékek és szolgáltatások közötti kapcsolat is szorosabbá válik. Kialakul a „tergálás” (termék-szolgáltatás) és a „szolmék” (szolgáltatás-termék) fogalma.  A McDonalds Happy meal menüje termék  vagy szolgáltatás?
A munka és szabadidő sem válik már szét élesen. Az összemosódás a társadalom, a szervezetek és az egyén szintjén egyaránt egyre erőteljesebb.

Töredezett társadalom:

A társadalom mindig is töredezett volt. A funky faluban azonban új törésvonalak jönnek létre, alapvetően 3 tengely mentén. Az első a polarizáció.  Régen a föld volt a hatalom alapja, később a tőke került a középpontba. Ma az új szegregáció alapja az oktatás. Egyre nő a szakadék a foglalkoztatottak és a munkanélküliek között. Hasonló folyamat figyelhető meg az idősek és fiatalok között is. A régi társadalmak földrajzi alapon szerveződtek. Ma a funky falu életvitel alapján strukturálódik újra. Az új (virtuális) törzseknek közös nyelve, szokásai, szimbólumrendszere van, ami átível minden geográfiai egységen. Vásárlásaik célja nem csak a szükségleteik kielégítése, hanem ezen keresztül fejezik ki a törzshöz tartozásukat is. A globális tudású munkás, az új elit része magához lojális (individualizáció) és a törzshöz, nem pedig a munkaadójához. Ez itt az „intellektuális zsoldosok villámhadseregeinek” világa.

Kapcsolt társadalom:

Mindenből túlkínálat van, ezért az emberek és szervezetek legfontosabb célja a dolgok újszerű módon történő összekapcsolása. Az összekapcsolás -ha jól csinálják- nem összeadást, hanem szorzást jelent (L’Oréal gyógyszer-divat, Kellogg’s csokoládé, kukoricapehely). A globális többletgazdaságban mindent egy lapra kell feltenni. Elsőnek lenni fantasztikus. Másodiknak lenni még elmegy. Harmadiknak már nehéz, negyediknek pedig esélytelen. A tudás intenzív tevékenységekre szélsőséges méretgazdaságosság jellemző. Az első CD legyártása, méregdrága, a többi viszont már szinte ingyen van.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Címkék:, , , , ,
Kategória: Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (2. rész)

2011. június 21. kedd

Funky erők

Színház az egész világ. Mindenki szerepet játszik, a szervezetek és az egyének egyaránt. De a műsor megváltozott. Ma már előre meg nem írt, végtelenített improvizációs kísérleti darabban játszunk. Az ismeretlent alapvetően 3 erő alakítja.

Technológia:

Az ötvenes, hatvanas években a technológiai fejlesztések irányát elsősorban a katonaság, a gyógyszergyárak, és az űrhajózás szabta  meg. Ma a gyártók sokkal inkább a tömegek igényeit igyekszenek kielégíteni: számítógépes játékokat, multimédiás anyagokat fejlesztenek.  Gyakran a kereskedők, és nem a gyártók mutatják, merre van a haladás iránya.
A technológia legjelentősebb hozzájárulása a funky businesshez az információs rendszerekben rejlik. Ma egy átlagos autó jobban számítógépesített mint a holdra szálláshoz használt Apolló űrhajó. Ma van e-mail, mobil telefon, Internet, Facebook. És Metcalfe törvénye szerint egy elektronikus hálózathoz való tartozás hasznossága exponenciálisan növekszik a felhasználók számának növekedésével. A robbanás elkerülhetetlen. Az információtechnológia összezsugorítja a teret és az időt. A kibertér a hetedik kontinens. Ma már nem munkahelyünk, hanem munkaterünk van. Ahelyett, hogy embereket importálnánk, ma elég, ha gondolataikat és ötleteiket importáljuk. Az információtechnológia tökéletesíti a piacot. Kiküszöböli az értékláncolat fölösleges szereplőit. Kezdetben az emberek árut cseréltek árura, majd árut pénzre. A helyi bazárban minden információ elérhető közelségben volt. De ahogy a termékek egyre összetettebbek lettek, a földrajzi távolságok egyre nőttek, az elérhető információ mennyisége csökkent, a visszajelzés lelassult. Erre válaszként hierarchiákat kezdtünk építeni. Az információs sivatagban a vállalatok uralkodtak. De most az információ újra karnyújtásnyi közelségbe került. Visszatérünk a bazárba, de ez már egy globális bazár. A vállalatok feladják azt a politikát, hogy mindent házon belül csináljanak. A vertikális integráció helyett a virtuális integráció kerül előtérbe. A Wal-Martban az áruk 97%-a sosem lát raktáráruházat. A raktárkészletet információra cserélték. A digitális ellátási lánc valós időben működik. Az Internet 15 évvel ezelőtt egy olyan megoldás volt, ami problémák után kutatott. Ma már utat mutat egy teljesen új üzleti logika számára. Az infóstruktúra lassan fontosabb lesz mint az infrastruktúra.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Címkék:, ,
Kategória: Önmárka építése | Nincs hozzászólás

Mottónk: állásban haladni

2010. február 15. hétfő

Nem szeretnénk most nagyot mondani, de fontosnak tartjuk egy post erejéig kiemelni (bár többször is érdemes lenne, mert hajlamos az ember elfelejteni) a haladó álláskeresés lényegét. Haladni annyit tesz a mi látásmódunkban, hogy aktívnak lenni, irányítani, tanulni, felkészülni, megismerni és reagálni az álláskeresés során.

Az álláskeresés ugyanolyan tevékenységnek tekinthető, mint például megkeresni a számunkra legmegfelelőbb pékséget, még ha mosolyt is csalunk ezzel a hasonlattal valaki arcára (egyébként pedig, ha így történt, akkor az sem baj, a mosoly pozitív hatásait senki sem kérdőjelezi meg). Feltesszük a kérdést: mit jelent az álláskeresés a magyar embernek? Ez a legfontosabb kérdés, amelyre a választ nagyban befolyásolják történelmi, gazdasági és társadalmi hatások. A magyar álláskeresők kulturális múltja megmagyarázza, miért vagyunk sikertelenek sok esetben. A szakemberek és pszichológusok, társadalomkutatók is egyetértenek abban, hogy a magyar társadalom általánosságában passzív, negatív hozzáállású és irányított életvezetést igényel. Ezt egyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egy átlagos magyar ember nem szeret sokat és aktívan dolgozni, szereti, ha az ölébe hullik a jó állás, és a problémák, akadályok megoldását mástól (sok esetben csak az államtól) várja. Számos kivétel van ezen általánosítás alól, ezzel csak rávilágítani szerettünk volna, hogy a társadalmi háttér nem éppen álláskereső-barát.

A teljes bejegyzést elolvashatják itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

Címkék:, , , , , , , ,
Kategória: válság | Nincs hozzászólás

Vállalati branding kommunikációs szemmel

2010. február 9. kedd

Következő bejegyzésünkben szeretnénk kitérni egy kicsit a vállalati branding témájára és a kommunikáció illetve munkavállalói  szerep szemszögéből írni róla. Ehhez a BrandTrend kommunikációs tanácsadója, Kőszegi András segítségét kértük, aki az alábbi tanácsokkal szolgált:

“Ahhoz, hogy egy cégnél valódi márkát építsünk, sok mindent kell egységes egésszé ötvözni. Látszólag egymástól távol eső területeket, rendszereket kell összekapcsolni. A cégek életének legfontosabb szereplőivel, az ügyfelekkel, vevőkkel és a munkatársakkal pedig a HR és a kommunikáció foglalkozik. Egy igazi márka nem lehet független a belső környezetétől, vagyis a munkavállalóitól sem. A cégek ma már nem állhatnak úgy a munkavállalói branding témaköréhez, hogy jó, ha van, hanem a márka sikerének egyik legfontosabb, kritikus tényezőjeként kell tekinteniük rá. Azok lesznek sikeres vállalatok, akiknek fontos a vállalati viselkedésmód, azaz hogy a vállalat, a márka maga hogyan viszonyul saját munkaerőihez, partnereihez és egész környezetéhez.

A döntéseknél a rövid távú profitszempontok mellett gondolni kell a vállalat (termék/szolgáltatás) megítélésére is. Fontos, hogy ne csak a menedzsment, hanem minden dolgozó értse a márka fontosságát, legyen a márka iránt elkötelezett.A munkatársak ismerjék fel a márkának a vállalat megítélésére gyakorolt hatását, számukra a márka ne csak ködös álomkép, hanem a mindennapjaikat irányító szemlélet legyen.

Mi a márka? Minden egyes „touch point”, érintkezési felület. A fogyasztó csak úgy tud terméket választani, hogy megkülönböztet és azonosít. Ebben pedig a szervezeti kultúra, viselkedésmód kiemelten fontos, lényegi eleme a márkának. A cégeknél felmerül a kérdés, hogy mi a siker kritériuma, mit építünk, hová tart a cég? Nemcsak volumen kell, hanem erős márka. Építsünk sikeres márkát, belülről is, és az majd hozza az eredményeket, a sikert. A jó márka belülről építkezik. Ott emberek dolgoznak, ők az „érintkezési pont”. Elfáradnak, idegesek, elegük van, vagy túl vidámak. A márkák az emberekről szólnak. Az érintetteknek az, aki a márkát képviseli, ő maga a márka.

A munkavállaló, mint Te, segíthet, vagy tönkretehet egy márkát, és a benne dolgozókat. A legjobb márkáknak van összetartó ereje, mert a vállalat munkatársai tudják, hogy a márka mit képvisel, hiszen ők építik fel. Korábban egy vállalat értékét legnagyobb százalékban a befektetett tőke, a materiális javak határozták meg. Épületek, gépek, stb. Ma a befektetett tőke kisebb részben meghatározó, vagyis a nagyobb rész nem más, mint az immateriális javak, az ügyfelek és a munkavállalók tudásának, elkötelezettségének értéke. Ezek az értékek pedig a dolgozókon múlnak. Ha ők elkötelezettek - on brand vannak-, akkor erős márkát, hűséges vásárlókat teremtenek.”

Kérdéseket, véleményeket, hozzászólásokat itt tehetnek!

Címkék:, , , , , , , , , ,
Kategória: Branding | Egy hozzálszólás »

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7. vasárnap

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Címkék:, , , , , , , , , ,
Kategória: Önmárka építése | Egy hozzálszólás »

Márkaszemélyiségünk kivetülése: a külsőnk

2010. február 1. hétfő

Már tettünk említést a megjelenés, külső fontosságáról, most ezt szeretnénk egy kicsit az álláskeresés szemszögéből is megvitatni. Nyilvánvaló, hogy a megjelenés egyfajta kivetülése belső önmagunknak, és az önmárka építése során kiemelt figyelmet kell annak szentelnünk, hogy külsőnk és belső személyiségünk, a márkánk alapja összhangban legyen. A megjelenésünk komplex dolog, egyrészt jelenti az öltözködésünk, a különböző kozmetikai-szépségápolási gyakorlatunk, másrészt kisugárzásunk, stílusunk, non-verbális kommunikációnk.

Vegyük ezeket kicsit sorba és nézzük meg, mire érdemes figyelnünk akkor, ha álláskeresés során interjú-szituációba kerülünk.

  1. Öltözködés: alapszabály minden interjúval kapcsolatban a konzervativitás és kellemes megjelenés. Ez alatt olyan öltözéket értünk, amely egyszerre elegáns és visszafogott, ugyanakkor igényes és magabiztos megjelenést eredményez. Általában ez nők esetében kosztümöt, férfiak esetében öltönyt jelent, amelyek alapvetően a sötét-világos kombinációt képviselik. A túlzott szigorúság is kerülendő, de célszerű a hagyományos öltözékeknél megmaradni és az újítást máskorra hagyni.
  2. Szépségápolás: kényes témát érintünk, amely elsődlegesen a nőket érinti, de napjainkban a férfiak is eshetnek túlzásokba. A szépségápolás az ápoltsághoz nagyban hozzájárul, azonban az állásinterjú semmiképp sem az a terep, ahol a legújabb termékeket kell tesztelnünk. A hölgyek mindenképpen kerüljék az erős sminket, a kevesebb néha több elv érvényesüljön. Mindkét nem számára tanács a megfelelő, kellemes illat, izzadékonyaknak különösen fontos a megfelelő dezodor. A műköröm, óriási ékszerek is kerülendőek.
  3. Kisugárzás: összetett jelenség, nem különíthetjük el az előzőektől sem, de leginkább magabiztosságunk segíthet a megnyerő kisugárzás kialakításában. Ahhoz, hogy lehengerlőek legyünk, és az interjúztatóban pozitív összhatást keltsünk, nagyon fontos, hogy tudatában legyünk képességeinknek, megjelenésünknek és lehetőségeinknek. Ha mindehhez mi is pozitívan, magabiztosan állunk, kisugárzásunk is ezt tükrözi majd.
  4. Non-verbális kommunikáció: a kommunikációnk 70%-a nem verbális úton történik. Ezért nagyon fontos, hogy egy interjún tisztában legyünk azzal, hogy testtartásunk, mozdulataink mit tükröznek, kommunikálnak rólunk. Számos a témával foglalkozó szakkönyvet találunk a boltokban, érdemes egy kis időt szánni rá, hogy megismerjük magunkat. Néhány tipikus dolog: ne játszunk a tollal, ne babráljunk az arcunkon, vagy a hajunkkal. Érdemes egyenesen, de nem agresszívan az interjúztató szemébe nézni, kezünkkel gesztikulálni mondandónk közben és testünkkel az interjúztató fel fordulni.

Az interjúval kapcsolatosan további hasznos tanácsokat találhatnak a Smartstaff Karrierközpontban.

Hajdu Zoltán

Címkék:, , , , , , , , , , ,
Kategória: Fejvadászat, Önmárka építése | Nincs hozzászólás

Építsük saját márkánkat az alaptípusok ismeretében!

2010. január 28. csütörtök

Azt már elmondtuk az előző bejegyzésben, hogy a márkaszemélyiség egyik alappillére a megjelenésünk, külsőnk. Az, hogy mit mutatunk magunkból kifelé nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy önazonosságban legyünk a megmutatni kívánt márkaszemélyiséggel, hiszen így a hatás garantált. Ahhoz, hogy ezt gond nélkül tudjuk kivitelezni, érdemes foglalkoznunk az alaptípusokkal.

Mit is jelent az alaptípus (archetípus)?

Az alaptípusunk konkrét tartalmat, jelentést ad a személyes márkának. Azt mutatja, hogyan csinálunk valamit, hogyan viselkedünk mások előtt. Hippokratész 4 alaptípusából származtathatjuk őket, de számos példát találunk rájuk a mai világban is. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, gondoljunk itt az ismert, híres és népszerű emberekre, de higgyük el alaptípusba sorolhatóak akár cégek és termékek is. Az alaptípus megvalósulása a céllal kezdődik. A márkaépítés célja, hogy hatékonyan, könnyen érvényesüljünk, környezetünkben pozitív visszhangot keltsünk. Ezt a célt kell kivetítenünk magunkból, hogy mások is azt lássák rajtunk, amit valójában el szeretnénk érni. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha azt mondjuk magunknak, hogy sikeresek leszünk, és ezt a hozzáállást mutatjuk környezetünknek is, akkor nagyobb eséllyel leszünk tényleg sikeresek.

Vegyünk most sorra a napjainkban is létező alaptípusokat. Ne felejtsük el, hogy hasonlóan más kategorizáláshoz az alaptípusok csak irányt mutatnak, dominálhatnak, de senki sem „csak ez” vagy „csak az”. Viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az erős személyes márkához kitartóan és következetesen egy alaptípus jellegzetességeit kell visszatükröznünk (legfeljebb kettőét).

Az Ápoló: segít a bajban és megvéd

Az Alkotó: késztetést érez, hogy alkosson és megújítson

A Felfedező: kutat és felfedez

A Hős: bátran cselekszik a jó cél érdekében

Az Ártatlan: a tisztaságot, jóságot, boldogságot keresi

Az Udvari-bolond: a jópofa viselkedés mögött komoly tartalom húzódhat meg

A Szerető: megtalálja és ajándékozza a szerelmet és az érzéki élvezeteket

A Varázsló: helyzeteket irányíthat, megváltoztathat

A Hétköznapi Srác/Lány: önmagával rendben van, kapcsolatot teremt másokkal

Az Uralkodó: irányít, szabályokat alkot, rendet teremt a káoszban

A Száműzött: fellázad és megszegi a szabályokat

A Bölcs: segít másoknak eligazodni a világban

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Címkék:, , , , , , , , , , ,
Kategória: Önmárka építése | 2 hozzászólás »

Márkaszemélyiségünk alapja az, amit mutatunk

2010. január 27. szerda

Egy termék piaci pozícióját sokkal inkább meghatározza annak márkaszemélyisége, mint bármilyen kézenfekvő megkülönböztető jellemzője. Éppen ezért egy pontosan meghatározott személyiséget kell a márka mögé állítani és évről évre erősíteni a kapcsolatot márka és a mögötte rejlő személyiség között.

David Ogilvy

Talán nem szó szerint így hangzott David Ogilvy állítása, a lényeg azonban az, hogy egy megfelelő, jól körülhatárolt és hiteles márkaazonosság segítségünkre lehet, hogy vonzóvá tegyük magunkat környezetünk számára.

Abból kell kiindulnunk, hogy mi az, ami látszik (mert mások is így tesznek). Nagy igazság, hogy az emberek többsége ránézésre véleményt alkot környezetéről, annak kinézete, külseje alapján. Ez fokozottan igaz az emberek vonatkozásában. Hányszor fordul elő velünk hétköznapjaink során, hogy szembe jön velünk az utcán valaki, és a fejünkben különböző „címkék”, jellemzők jelennek meg rá, amelyek besorolják, kategorizálják az illetőt. Rossz esetben ez a véleményalkotás lehet előítélet, vagy sztereotípia, azonban a mechanizmus maga általános érvényű. Ha azt szeretnénk elérni, hogy megkülönböztethetőek és megjegyezhetőek legyünk, ebben óriási szerepet játszik a külsőnk, megjelenésünk. Így nem kérdéses, hogy saját márkánk kiépítése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy olyan megjelenéssel bírjunk, amely egyszerre különböztet meg minket másoktól és ugyanakkor összhangban van a mögötte álló személyiséggel, azaz velünk. Saját magunk esetében ezt nevezhetjük a saját márkánkkal való önazonosságnak.

Hogy mit mutatunk a külvilágnak, hogyan jelenünk meg a „világ színpadán”, az megnyilvánulhat beszédünkben is. Az egyedi és könnyen megkülönböztethető beszédstílus segítségünkre lehet abban, hogy könnyebben megjegyezzen bennünket környezetünk, és saját márkánk személyiségéhez is hozzájárul. A beszéd mindenki számára természetes folyamat, kommunikációnk fő eszköze, így jelentős szereppel bír, főként jelen világunkban, ahol a nagy távolságok miatt rendkívül sok kommunikációt folytatunk mobiltelefonon, vagy VOIP (internetes hanghívás) segítségével. A beszéd tanult képességünk, és mint ilyet, fejleszthetünk és javíthatunk. Sok emberben fel sem merül, hogy beszédstílusa nem megfelelő, nem jól artikulál, vagy hangsúlyoz. Mit jelent az, hogy nem jól? Ez a megközelítés rendkívül szubjektív, hiszen éppen azt emeltük ki az előbb, hogy legyünk könnyen megjegyezhetőek és egyediek. A kisebb beszédbeli szabálytalanságok, kiejtésbeli különbségek ehhez hozzásegíthetnek bennünket. De figyeljünk rá, hogy ne erős tájegységhez tartozó akcentusra gondoljunk ilyenkor, és ne beszédhibára. Valami olyasmire, ami összekapcsolható azzal a területtel, ahol érvényesülni szeretnénk. Például: ha igazi chéf-ek szeretnénk lenni, ehhez kitűnően passzol a francia nyelvben megszokott kiejtés és francia szakszóhasználat. Ha azonban vegyesboltot szeretnénk nyitni, a vevőink nem valószínű, hogy értékelnék, ezen egyediségünk.

Fel kell, hívjuk a figyelmet arra is, hogy beszédünk olyan önmagunk számára, mint saját gondolataink. Amióta csak képesek vagyunk szavakat formálni, és gondolatainkat kimondani, azóta ismerjük hangunkat és hallgatjuk egész életünkben (szerencsés esetben). Azonban mások számára a mi hangunk másképpen hat. Akik közeli hozzátartozóink és megszokták beszédstílusunk, hanglejtésünk, az általunk használt szavakat, azok szintén természetesen kezelik megnyilvánulásainkat, ha azonban erős, megkülönböztető és megnyerő márkaszemélyiséget szeretnénk magunk köré építeni, foglalkoznunk kell azzal, vajon milyen hatással van beszédünk, hangunk másokra? Ugyanis, bármilyennek is halljuk magunkat, mások nem ugyanazt hallják. A hanghullámok terjedésére hatással vannak a fizikai akadályok, és saját koponyánk, csontjaink erősen befolyásolják azt, amit mi hallunk. A legjobb módszer az „igazi” hangunk meghallgatására, ha valamilyen technikai eszközzel felvesszük azt és visszahallgatjuk. Saját márkánk egy része köszön vissza ránk, és meghallhatjuk, mások milyennek hallanak minket. Aki szeretné, hogy megmaradjon mások emlékezetében és egyedi márkaszemélyiséggel rendelkezzen, törődjön tudatosan beszédével és tanuljon meg ne csak beszélni, hanem kommunikálni hangjával.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Címkék:, , , , , , , , , , ,
Kategória: Önmárka építése | Egy hozzálszólás »

Fejvadász-barát CV tippek

2010. január 24. vasárnap

Korábban ígértük, hogy szót ejtünk az önéletrajz megírásának csínjáról-bínjáról. Most eljött az alkalom, és egy bejegyzés erejéig a fejvadász-barát önéletrajzról lesz szó.

Alapvető kérdés, és nem elhanyagolandó, hogy az önéletrajz kritikus szereppel bír a fejvadásszal való kapcsolatfelvétel sikerességét tekintve. Általában egy fejvadász ez alapján dönti el első körben, hogy találkozásra érdemesnek találja-e a jelentkezőt. Mivel fejvadászunk rendkívül elfoglalt, ezért kevés ideje jut a több száz önéletrajz átbogarászására. Ha nem vagyunk kifejezetten az adott megbízására valók, akár 20-30 másodperc alatt is végezhet az önéletrajzunk értékelésével.

Sokan már ott elrontják, hogy önéletrajzukat rosszul megírtan, nyelvtani és helyesírási hibákkal tele küldik el. Súlyos hiba. Emellett a hossz is lényeges kérdés. Sokan vitatkoznak rajta, hogy egy vagy több oldalas önéletrajz-e a nyerő választás, ennek eldöntése pedig nagyban függ a megbízó kilététől. A fejvadászok általában nagyobb, akár multinacionális megbízókkal dolgoznak együtt, akiknek rendszerint sosincs elég idejük, így a fejvadászok is hozzájuk igazodnak és a gyorsaságot és tényszerűséget részesítik előnyben. Ebben a megközelítésben az egyoldalas, összegző jellegű önéletrajz mindenképpen előnyösebb, ez azonban korántsem általánosítható minden helyzetre.
Ha azonban úgy döntünk, hogy egyoldalas önéletrajzzal ajándékozzuk meg a fejvadászt, tartsuk szem előtt, hogy ennek személyes adatainkat, képzettségünket és szakmai tapasztalatunkat, gyakorlatainkat kell tartalmaznia a jelentkezés idejéig. A legfontosabb kritérium, hogy mindenféle kísérő és kiegészítő anyag nélkül könnyen értelmezhető és feldolgozható legyen.

Most pedig következzen néhány konkrét tipp az önéletrajz elkészítéséhez (egyoldalas verzió esetében!):

  • személyes adatainknál a legfontosabbakat említsük csak: név, telefonszám, e-mail cím és esetleg lakcím, születési dátum
  • telefonszámok esetében célszerű a mobilszámot megadni; kritérium az elérhetőség; kerülendő a munkahelyi telefonszám megadása
  • az e-mail címünket a szövegszerkesztő programok általában elszínezik a link miatt, az azonban nyomtathatóság szempontjából problémát jelenthet, ezért célszerű feketére állítanunk ezt is
  • ugyancsak nyomtatóbarát tipp: a mellékelt fényképnél javasolt a fekete-fehér vagy szürkített verzió, ami ráadásul szolidabban, konzervatívabban jeleníti meg a jelentkezőt
  • munkavállalói múltunkat körvonalakban mutassuk be, a munkáltató megnevezése és a betöltött munkakör a legfontosabbak
  • ha véletlen túl csúszunk az egy oldalon, arra akkor is figyeljünk, hogy szakmai tapasztalataink és végzettségünk jól láthatóan az első oldalon szerepeljenek
Mi az, amit ha lehet, kerüljünk el?

  • próbáljuk megállni, hogy akár csak egy bekezdés erejéig is bemutassuk magunkat, erre ott a kísérő levél
  • semmiképp se magunkat, jellemezzük, véleményezzük, kizárólag tényeket közöljünk
  • felejtsük el különböző egyedi és feltűnő formai megjelenítéseket, kiemeléseket
  • próbáljuk meg folyamatosan bemutatni munkahelyi hátterünket, ne hagyjunk nagyobb időbeli réseket
  • a funkcionális önéletrajzok az időbeli ugrások miatt nem javasoltak minden álláskeresőnek
  • vigyázzunk az átmeneti megbízások és tanácsadói munkák megjelenítésével, homályosnak hathatnak
Ha még bővebben szeretnének olvasni a jó önéletrajz elkészítéséről, ne habozzanak, kattintsanak a Smartstaff Karrierközpontjára, és olvassák el az ott írtakat!
Hajdu Zoltán

Címkék:, , , , , , , , ,
Kategória: Fejvadászat | 2 hozzászólás »

A saját branding és saját márkastratégia megalkotása

2010. január 20. szerda

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyvállalatoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati brandépítési elveit követi az álláskereső. Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márkánk tervezésében is használhatjuk ezeket.

Tehát az önbranding tudatos kell legyen. A saját, személyes erősségek, talentumok tudatosítását követi a személyes előnyeink iránt érdeklődők „ügyfelek” felkutatása. Álláskeresés esetén ez legalább egy–két napos piacfelmérést jelent, még a megcélzott állásajánlatokra való jelentkezés előtt.

A saját márka érvényesítésének, munkaerő piaci sikerének megtervezése csak akcióterv formájában működik. Természetesen az előbbi lépések csak annyit érnek amennyi az akcióterv gyakorlati lépéseinek fegyelmezett végrehajtásában megvalósul.

Interjúk során gyakran találkozunk azzal, hogy a jelölt számára szinte mindegy, hogy melyik céget képviseli, csak munkája legyen. Ez az attitűd kivételesen nehéz élethelyzetekben is csak ritkán fogadható el. Miért? Egyszerű példával élve: a párválasztásnál sem működőképes hosszútávon az a kapcsolat, ahol mindegy, hogy ki a párunk, a lényeg, hogy legyen. Az elköteleződés előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy ki illene hozzánk a legjobban. (A párválasztás és a munkakeresés analógiájáról később még szeretnénk írni.)

A jelenlegi válságban érdemes nagyon sok helyre elküldeni a jelentkezést, de ha a jelölt nem tudja pontosan, hogy melyik cég biztosíthatja számára a megfelelő előrelépési lehetőségeket, haladást, akkor néhány hónap múlva szembetalálja magát a motiválatlanság érzésével és legkésőbb egy év múlva már újabb állást keres. Tehát a sok jelentkezésnek nagyon komoly és átgondolt munkavállalói felelősséget kell takarnia! Megbízóinknak is elmondjuk - van, aki kezdetben meglepődik ezen - ,hogy a jelölt keresésnél fontos szempontnak tartjuk megismerni annak céljait, és az adott pozíció által elérhető személyes haladását. A jelölt érdekeit is kell, hogy szolgálja az adott pozíció, amelynek egyenes következménye lesz az adott vállalat céljaiért motiváltan dolgozó munkatárs. A jelölt képzeletében lennie kell egy konkrét karriertervnek, elképzelésnek. Az interjúk során munkatársainkkal erre mindig nagy hangsúlyt fektetünk.

Tapasztalataink alapján azok a jelöltek kerülnek ki sikeresen az álláskeresési és kiválasztási folyamatból, akik megértik, hogy jobb helyzetben lesznek a személyes márkák piaci versenyében, hogyha

  • értik, hogy mi a fő mozgatórugójuk és értik, hogy mi vezethet saját márkájuk munkaadói oldalon kialakuló hosszútávú elégedettségéhez (brand satisfaction), elfogadásához (brand adoption) és végül a márkahűséghez (brand loyalty).
  • életrajzukban, motivációs levelükben, kérdőíveikben, az interjú során jól célzott módon és egyértelműen, konkrét és számszerűsíthető tényekkel alátámasztva közlik saját személyes paramétereiket (konkrét feladatok megoldását és konkrét eredményeket adnak meg).
Tehát a jelölteknek olyan üzenetük kell legyen, amely a korábbi munkaakadóik véleménye, a korábbi munkájuk konkrét eredményei alapján egyértelművé teszi az új munkaadó (target audience) számára, hogy a jelölt munkába lépése után a két fél mit fog nyerni. Így a saját brand pozicionálása a „célközönség” (munkaadók) fejében egyértelmű lesz és a válság dacára is sikerrel pályázhatnak.

Hajdu Zoltán


Címkék:, , , , , , , , ,
Kategória: Önmárka építése, állás | 2 hozzászólás »

« Régebbi bejegyzések