‘motiváció’ címkével ellátott bejegyzések

Sikeresek, de hogyan?

2011. április 22. péntek

Siker csak a komfort zóna elhagyása esetén valószínűsíthető. Régi igazságnak számít, de ma is aktuális: határozd meg pontosan, hogy mit akarsz, tudd meg az árát és szánd rá Magad, hogy megfizeted, mert előbb vagy utóbb, de úgy is megfizeted. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk lépni kell, tenni érte, ki kell magunk elé tűzni egy célt. A komfort zóna elhagyása elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyén sikeres legyen, ugyanez igaz cégek szemszögéből is. A fejlődéshez akarnunk kell, ki kell lépni az ismeretlen felé. Nézzük napjaink ismeretlenjeit…

A sales és vezetői stratégiák és a hadviselés között már a stratégia elméletek óta analógiák fedezhetők fel.  A mai sales és a vezetés maradt a klasszikus harcmodorok szintjén, holott a hadviselés változott. A régi időkben a huszárok csatája zajlott, manapság kommandós osztagok, tankerek és Mig-ek mennek a harcba, de a salesesek és egyes vezetők megmaradtak a lovas huszárok szintjén. Cégvezetőknek, menedzsereknek el kellene gondolkodni azon, hogy a modern –cyborg hadviseléstől és az epidemiológiától tanulni lehet, sőt nemcsak lehet, hanem szerintem kell is a modern cég fennmaradásának érdekében.
Kiyosaki nyomán állítható, hogy egy cég sikere három alapösszetevőtől függ: a csapattól, a küldetéstől és a vezetéstől. A vállalat küldetése profi vezetők vízió transzferjének révén eljut a cég egészéhez, a csapathoz és ez által kialakul egy kollektív tudat és összetartás. Elengedhetetlen, hogy megfelelő emberek legyenek a megfelelő helyen, s tudják mi is a cég küldetése. További összetevők: készpénzáramlás, kommunikáció, rendszerek, jog és a termék vagy szolgáltatás. A cégen belül folyó készpénzáramlás a legmeghatározóbb összetevője az eredményes cégnek, hiszen pénz hiányában nem lehet sikereket elérni, és maga a siker mutatója is a cég által elért haszon. Magánemberként is van mindenkinek egy budget-je, amelyből igyekszik gazdálkodni és havi szinten kijönni, ugyanez elmondható a vállalatokról is. Fontos szempont a cégen belüli kommunikáció minősége és mennyisége. Az, hogy a cégben milyen kommunikációs eszközöket alkalmaznak, milyen a vállalati kultúra meghatározza a cégről kialakuló képet. Harmadik összetevő a cég által alkalmazott rendszerek és ezek ismerete. A cég életében a siker negyedik fontos összetevője még a jogi ügyek. A jogi ügyek mindennaposak, hiszen a szabályok ismerete nélkülözhetetlen a jó és szabályos játékhoz, s így lesz valaki a játék nyertese. Ötödik összetevő maga a termék vagy szolgáltatás. Piacra lépésnél meghatározó, hogy tudatosan pozícionálja magát.

Motiváció

2010. május 1. szombat

Hétköznapjainkat gyakran áthatja az unalom, a fásultság, és akárhogy próbálunk tenni ellene, ez munkahelyi teljesítményünket is befolyásolja. Ilyenkor nem tudunk kreatívan gondolkozni, sikeresen teljesíteni és eredményeket felmutatni…

Ebből következik, hogy a motiváció lényegében az a hajtóerő, ami előbbre visz minket. A szakmai motiváció megléte a sikeresség elengedhetetlen feltétele!

David Maister, a Harvard Business School egykori tagja és  bestseller író is felfigyelt a munkához kapcsolódó motiváció fontosságára. Kutatása során megkérdezett 139 professzionális HR szolgáltató céget.

A vizsgálati eredmények 5589 válaszadót elemeztek, hogy melyek azok a  kulcsfaktorok, amelyek pozitívan hatnak a pénzügyi teljesítményre, szakmai előbbre jutásra. Maister eredményei valóban elgondolkodtatóak…

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hogyan alakítsuk ki magunkban a megfelelő motivációt? Folytatás

2010. január 19. kedd

Most már (az előző bejegyzés nyomán) tudjuk, hogy a motiváltság eléréséhez nekünk is tennünk kell: a megfelelő fókuszálás, és a kreatív hozzáállás sokat segíthet ebben. Egy másik alaptézist is meg kell fogalmaznunk: ahhoz hogy alapvetően motiváltak legyünk, fontos hogy tisztában legyünk azzal, pontosan kik is vagyunk, és mit szeretnénk elérni. Elégedettségünk meghatározója, hogy az a feladat, tevékenység, amit végzünk, mennyire van összhangban azzal, akik vagyunk. És itt kanyarodunk vissza ahhoz a gondolathoz, hogy alapos önismeret elengedhetetlen mindehhez.

Az alapoknál kezdjük, és legyünk magunkkal őszinték, anélkül ne is várjuk a csodát.
A legfontosabb, hogy tegyük fel magunknak a kérdést: hol akarok tartani 5 év múlva, 20 év múlva, mi az amit szeretek csinálni, elégedett vagyok-e az eddigi életemmel? Ezek a kérdések arra világítanak rá, hogy melyek a legfontosabb céljaink. Azok a céljaink, amelyeket talán sosem mondtunk ki, mert álmodozásnak véltük. Ne felejtsük el őket, mert a legnagyobb motiváló, ösztönzőerőt képviselik az életünkben. Ezt az “álmot”, elképzelést öltöztessük tárgyilagos, konkretizált formába.

Sokunk egyik legfőbb célja az anyagi biztonság, függetlenség. Ez tárgyilagos, realista elképzelés, ugyanakkor mögötte egészen más dolgok húzódnak meg. Azt mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy miért ez a cél? Mit valósíthatunk meg általa? Valami mást, ami közel áll az “álmunkhoz”. Céljainkat mindig aszerint határozzuk meg, értékeljük, hogy mit nyújtanak számunkra. A megvalósítás során hosszú távú céljainkat mindig le kell bontanunk kisebb léptékűekre, amelyekre javasoljuk a következők érvényesülését:

  • Legyenek mérhetőek: vagyis a célnak egyértelmű ismérvei,ismertető jegyei vannak
  • Legyenek elérhetőek: vagyis legyen összhangban személyes lehetőségeinkkel és képességeinkkel
  • Legyenek tőlünk függőek: vagyis a velük kapcsolatos teljesítések, eredmények csakis általunk befolyásolhatóak, csak a mi teljesítményünket tükrözzék

Ha ezeket szem előtt tartjuk, nagy valószínűséggel megvalósíthatjuk kisebb céljainkat és általuk előbb vagy utóbb a hosszú távra kitűzött célt is. A kisebb mérföldkövek a folyamat épülése mellett komoly motiváló tényezőként is szerepelnek, sikeres teljesítésük pozitív visszacsatolás számunkra, sikerélmény, ami további motivációt, hajtóerőt ad a hosszú távú cél elérésében.

Hajdu Zoltán

Hogyan alakítsuk ki magunkban a megfelelő motivációt?

2010. január 17. vasárnap

Kezdjük azzal a megállapítással, hogy a kimagasló teljesítmény nem a pénztől, a hatalomtól, vagy a státusztól függ. Közhelynek hangzik, de a jó teljesítmény belső indíttatásból fakad, a feladatot végző egyszerűen szeretne minőségi munkát letenni az asztalra. A munka szeretete, élvezete létfontosságú.

Nem mondtunk újat, igaz? Sajnos el kell fogadnunk, hogy az elégedett munka, teljesítményvégzés eléréséhez nem kerülhető ki a belső motiváltság. Alapvető probléma sok embernél, hogy elégedetlen a munkájával, teljesítményével, életével. Felteszik vajon magukban a kérdést, hogy miért? Nem biztos, hogy merik. A gond, általában nem magával a feladattal van, hanem a motivációval. A teljesítménymotiváció nem állandó, hanem változtatható, elsajátítható. Tehát a megoldás: a motiváció befolyásolása a fókusz megváltoztatásával.
A fókusz, ahogy már írtuk egy korábbi bejegyzésünkben, nagyon fontos tényező. Ebből látszik, hogy motivációnk, hajtóerőnk mire irányul. A feladatvégzés során ha jól választjuk meg a fókuszt, nem lesz hiány motiváltságból sem. A megfelelő motiváltság elérésében kulcstényező tehát a jelenre fókuszálás. Ha mindig a konkrét feladatunkkal, tevékenységünkkel foglalkozunk, nem pedig a következményekkel, vagy a feladatot kiváltó tényezőkkel, akkor sokkal jobban tudunk teljesíteni, és elégedettségünk is nagyobb lesz.

Ez egyszerűen hangzik, és gyakorlással el is sajátítható a megfelelő fókusz alkalmazása. A motiváltság és vele az elégedettség így viszonylag könnyen jön olyan feladatoknál, amelyek tudásunk, kvalitásunk felhasználását, egyedi képességeket igényelnek, ahol “megcsillogtathatjuk, amink van”. De nem csak ilyen munkákból áll a világ, vannak sokkal egyszerűbb képességeket és szaktudást igénylő feladatok, amelyek rutint és állóképességet várnak el tőlünk. Ezek nem különösebben lelkesítőek, sokszor nem érzünk ösztönzőerőt elvégzésükhöz. Itt is a fókusz és egy kis kreativitás lehet a segítségünkre: próbáljuk meg játékos keretbe foglalni az adott feladatot, így érdekesebbé válik maga a teljesítés.
Sajnos még e mellett is előfordulhat, hogy elveszítjük motiváltságunk, és “kiégünk”. Ez a szervezet jelzése, hogy szünetre van szükségünk, hogy újra megtaláljuk magunkban a hajtóerőt. Ezt akkor is átélhetjük, ha egyébként sikeresek és elégedettek vagyunk teljesítményünkkel, de külső környezetünk ezzel ellentétes, negatív visszacsatolásokkal él. Ilyenkor előbb-utóbb biztosan szembetaláljuk magunkat a motiválatlanság, üresség érzésével. A megfelelő motiváció nem veszik el ilyenkor sem, csak pihen.

Hajdu Zoltán

Mindenkinek legyen saját vállalkozása!

2010. január 16. szombat

Korábbi évek tapasztalatai alapján azt valljuk, hogy attól függetlenül, hogy valaki alkalmazott vagy ténylegesen vállalkozó, minden sikeres ember egyfajta „vállalkozó szellem”. Nézzük meg egy kicsit a vállalkozó szót. Benne van a szó gyökerében a váll és a vállalás, azaz utalás arra, hogy mit vállal el az adott személy. Véleményünk szerint, hogyha egy alkalmazott úgy tekint saját magára, mint egy kisvállalkozásra (own corporation), akkor tudnia kell, hogy saját képességei alapján mit vállal szívesen, milyen tevékenységben lát előrelépési, fejlődési lehetőséget. Bár saját igazi képességeink megtalálása gyakran azért is nehéz, mert azok közel vannak hozzánk. Természetesen egy profi munkavállaló jelölt képes azt felmérni, hogy milyen előnyöket jelent munkaadójának az ő vállalása, munkája. Azt szoktuk mondani az állásokra pályázó jelölteknek, hogy úgy nézzék meg az adott pozícióra vonatkozó munkaköri leírást mit egy kis vállalkozás számára kiírt tendert, brief-et.

Ugyanis aki gazdaságban dolgozik, annak először is jó gazdának kell lennie. Miért? Mert definíció szerint a jó gazda vigyázz az eszközeire. Az információ korában a legfőbb eszköz a tudás és kapcsolatrendszer, ami szintén egyfajta tudás, a kapcsolatok kialakításának tudása. Tudásból legalább 10 fajtát fogunk később bemutatni, a lényeg, hogy tudás mindaz a hasznos információ, ami a két fülünk között van.

Tehát, ha így tekint magára bármely vállalat dolgozója, akkor tudatosítja magában, hogy ő az értékteremtési folyamatban szintén egy vállalkozó. Úgy kell magára gondolnia, mintha az alvállalkozója lenne egy generál kivitelezőnek vagy fővállalkozónak. Ide minden alkalmazott behelyettesítheti a saját csoportvezetőjét, igazgatóját, hiszen ők is az alkalmazott ügyfelei, a belső ügyfelek. Ergo nemcsak a saleseknek és klasszikus értelemben vett vállalkozóknak, hanem mindenkinek vannak ügyfelei és ebből a nézőpontból tulajdonképpen mindenki vállalkozónak tekinthető. Az egyén készségei és hozzáállása a leginkább meghatározóak, a már említett tudás és információs készlet. Ez tanulással, továbbképzésekkel nagyban bővíthető. Aki változtatni szeretne döcögő karrierjén, az a változtatással megcélzott pozíciónak megfelelő tudásra kell szert tegyen. Ezt a tudást előbb kell megszereznie, ezért mondjuk gyakran, hogy először lesz valaki fejben vezető, igazgató, stb. mintsem a gyakorlatban. Ahol nem ez történik, ott visszalépés vagy nagy stressz a következmény.

Ahol a tudást megszerzi a „vállalkozó” ott nem maradhat el a saját „vállalat” tudatos brandingelése sem. Persze ez is a cél. Mindig a célmeghatározás a legfontosabb és a legelső lépés, de szintén gyakran elfelejtjük, hogy a célmeghatározás egyben problémameghatározást is jelent. Miért? Mert egy megvalósítandó cél MÉG meg nem oldott probléma sorozatot jelent. A cél elérése, pedig a probléma sorozat megoldását. Ez egyszerűnek tűnik, mégis kimarad a legtöbb tréning anyagból.

Itt jön újra elő az a motívum, hogy az egyén felelőssége a belül rejtőző tehetség, készségek felszínre hozása és a felszínre hozás után ezen személyes képességek segítségével terv alkotása, majd a megvalósításhoz eszközök keresése. Ezekhez időt és költségeket rendelve, már „csak” a tervet kell fegyelmezetten végrehajtani. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem csak kérdezze meg a sport bajnokokat, mert ők mind így érnek célba.

Hajdu Zoltán

Ismerjük meg magunkat, és motivációinkat!

2010. január 14. csütörtök

Az önismeret minden kultúrában és társadalomban értékkel bír. A nyugati civilizációkban az önismeret az utóbbi évtizedekben kiemelkedő tulajdonsággá avanzsálódott a rohanó, felszínes, profitorientált társadalomban. Mi magunk is tisztában vagyunk az önismeret fontosságával, ugyanakkor saját magunk megfigyelése és megértése helyett tréningekre, továbbképzésekre és pszichológushoz járunk.

Ma minden átlagos ember azzal a feladattal és egyben akadállyal néz szembe, hogy az élet több területén egyszerre kell kiemelkedő teljesítményt nyújtania, megfelelnie a társadalom egésze vagy kisebb csoportjai által támasztott követelményeknek. Az önismeret abban segíthet, hogy tisztában legyünk képességeinkkel, motivációinkkal és az általuk elérhető teljesítményekkel. A motiváció kiemelt jelentőséggel bír teljesítményünk szempontjából, hiszen ez határozza meg, hogy mit és miért teszünk, és milyen eredményt várunk. Ha azonban csak azt nézzük, hogy milyen teljesítményt nyújtunk, akkor mindegy, hogy mi volt az elején a szándék, csak az számít, hogy mit teszünk az aktuális helyzetben és milyen lesz a teljesítményünk. Ezt pedig a munka (feladatvégzés) közbeni hajtóerő befolyásolja.

Ez a belső hajtóerő, motiváció párosulva aktuális energiaállapotunkkal (az állapot, amely teljesítményünk hatásfokát, intenzitását jelzi) különböző teljesítményeket eredményez minden embernél. A feladatok végzése során nem mellékes az sem, hogy mire fókuszálunk: ha rosszul választjuk meg, nemcsak a teljesítményünk, hanem saját ösztönzőerőnk is kárát látja.

Feladat teljesítések:

  1. Aktív-negatív: energiatelt, de feszült
    Külső motiváció: igazoljunk valamit
    Hajtóerő: a feladatvégzés végeredménye pl. nyerni, pénzt keresni
    Fókusz: múlt vagy jövő
  2. Passzív-negatív: feszült és energiahiányos
    Külső motiváció: elkerüljünk egy problémát
    Hajtóerő: hiányzik, mert kiégtünk, nem tudunk lelkesedni semmiért
    Fókusz: nem fókuszálunk
  3. Aktív-pozitív: energiatelt és fesztelen
    Belső motiváció: megfelel az adott kihívásnak
    Hajtóerő: minőségre, boldogságra, kiemelkedő teljesítményre törekvés
    Fókusz: jelen
  4. Passzív-pozitív: fesztelen, de energiahiányos
    Belső motiváció: nyugalom, harmónia elérése
    Hajtóerő: hiányzik, mert pihenünk, de a hiány ideglenes
    Fókusz: nem fókuszálunk

Hajdu Zoltán