‘márkaszemélyiség’ címkével ellátott bejegyzések

Vállalati branding kommunikációs szemmel

2010. február 9. kedd

Következő bejegyzésünkben szeretnénk kitérni egy kicsit a vállalati branding témájára és a kommunikáció illetve munkavállalói  szerep szemszögéből írni róla. Ehhez a BrandTrend kommunikációs tanácsadója, Kőszegi András segítségét kértük, aki az alábbi tanácsokkal szolgált:

“Ahhoz, hogy egy cégnél valódi márkát építsünk, sok mindent kell egységes egésszé ötvözni. Látszólag egymástól távol eső területeket, rendszereket kell összekapcsolni. A cégek életének legfontosabb szereplőivel, az ügyfelekkel, vevőkkel és a munkatársakkal pedig a HR és a kommunikáció foglalkozik. Egy igazi márka nem lehet független a belső környezetétől, vagyis a munkavállalóitól sem. A cégek ma már nem állhatnak úgy a munkavállalói branding témaköréhez, hogy jó, ha van, hanem a márka sikerének egyik legfontosabb, kritikus tényezőjeként kell tekinteniük rá. Azok lesznek sikeres vállalatok, akiknek fontos a vállalati viselkedésmód, azaz hogy a vállalat, a márka maga hogyan viszonyul saját munkaerőihez, partnereihez és egész környezetéhez.

A döntéseknél a rövid távú profitszempontok mellett gondolni kell a vállalat (termék/szolgáltatás) megítélésére is. Fontos, hogy ne csak a menedzsment, hanem minden dolgozó értse a márka fontosságát, legyen a márka iránt elkötelezett.A munkatársak ismerjék fel a márkának a vállalat megítélésére gyakorolt hatását, számukra a márka ne csak ködös álomkép, hanem a mindennapjaikat irányító szemlélet legyen.

Mi a márka? Minden egyes „touch point”, érintkezési felület. A fogyasztó csak úgy tud terméket választani, hogy megkülönböztet és azonosít. Ebben pedig a szervezeti kultúra, viselkedésmód kiemelten fontos, lényegi eleme a márkának. A cégeknél felmerül a kérdés, hogy mi a siker kritériuma, mit építünk, hová tart a cég? Nemcsak volumen kell, hanem erős márka. Építsünk sikeres márkát, belülről is, és az majd hozza az eredményeket, a sikert. A jó márka belülről építkezik. Ott emberek dolgoznak, ők az „érintkezési pont”. Elfáradnak, idegesek, elegük van, vagy túl vidámak. A márkák az emberekről szólnak. Az érintetteknek az, aki a márkát képviseli, ő maga a márka.

A munkavállaló, mint Te, segíthet, vagy tönkretehet egy márkát, és a benne dolgozókat. A legjobb márkáknak van összetartó ereje, mert a vállalat munkatársai tudják, hogy a márka mit képvisel, hiszen ők építik fel. Korábban egy vállalat értékét legnagyobb százalékban a befektetett tőke, a materiális javak határozták meg. Épületek, gépek, stb. Ma a befektetett tőke kisebb részben meghatározó, vagyis a nagyobb rész nem más, mint az immateriális javak, az ügyfelek és a munkavállalók tudásának, elkötelezettségének értéke. Ezek az értékek pedig a dolgozókon múlnak. Ha ők elkötelezettek - on brand vannak-, akkor erős márkát, hűséges vásárlókat teremtenek.”

Kérdéseket, véleményeket, hozzászólásokat itt tehetnek!

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7. vasárnap

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk kivetülése: a külsőnk

2010. február 1. hétfő

Már tettünk említést a megjelenés, külső fontosságáról, most ezt szeretnénk egy kicsit az álláskeresés szemszögéből is megvitatni. Nyilvánvaló, hogy a megjelenés egyfajta kivetülése belső önmagunknak, és az önmárka építése során kiemelt figyelmet kell annak szentelnünk, hogy külsőnk és belső személyiségünk, a márkánk alapja összhangban legyen. A megjelenésünk komplex dolog, egyrészt jelenti az öltözködésünk, a különböző kozmetikai-szépségápolási gyakorlatunk, másrészt kisugárzásunk, stílusunk, non-verbális kommunikációnk.

Vegyük ezeket kicsit sorba és nézzük meg, mire érdemes figyelnünk akkor, ha álláskeresés során interjú-szituációba kerülünk.

  1. Öltözködés: alapszabály minden interjúval kapcsolatban a konzervativitás és kellemes megjelenés. Ez alatt olyan öltözéket értünk, amely egyszerre elegáns és visszafogott, ugyanakkor igényes és magabiztos megjelenést eredményez. Általában ez nők esetében kosztümöt, férfiak esetében öltönyt jelent, amelyek alapvetően a sötét-világos kombinációt képviselik. A túlzott szigorúság is kerülendő, de célszerű a hagyományos öltözékeknél megmaradni és az újítást máskorra hagyni.
  2. Szépségápolás: kényes témát érintünk, amely elsődlegesen a nőket érinti, de napjainkban a férfiak is eshetnek túlzásokba. A szépségápolás az ápoltsághoz nagyban hozzájárul, azonban az állásinterjú semmiképp sem az a terep, ahol a legújabb termékeket kell tesztelnünk. A hölgyek mindenképpen kerüljék az erős sminket, a kevesebb néha több elv érvényesüljön. Mindkét nem számára tanács a megfelelő, kellemes illat, izzadékonyaknak különösen fontos a megfelelő dezodor. A műköröm, óriási ékszerek is kerülendőek.
  3. Kisugárzás: összetett jelenség, nem különíthetjük el az előzőektől sem, de leginkább magabiztosságunk segíthet a megnyerő kisugárzás kialakításában. Ahhoz, hogy lehengerlőek legyünk, és az interjúztatóban pozitív összhatást keltsünk, nagyon fontos, hogy tudatában legyünk képességeinknek, megjelenésünknek és lehetőségeinknek. Ha mindehhez mi is pozitívan, magabiztosan állunk, kisugárzásunk is ezt tükrözi majd.
  4. Non-verbális kommunikáció: a kommunikációnk 70%-a nem verbális úton történik. Ezért nagyon fontos, hogy egy interjún tisztában legyünk azzal, hogy testtartásunk, mozdulataink mit tükröznek, kommunikálnak rólunk. Számos a témával foglalkozó szakkönyvet találunk a boltokban, érdemes egy kis időt szánni rá, hogy megismerjük magunkat. Néhány tipikus dolog: ne játszunk a tollal, ne babráljunk az arcunkon, vagy a hajunkkal. Érdemes egyenesen, de nem agresszívan az interjúztató szemébe nézni, kezünkkel gesztikulálni mondandónk közben és testünkkel az interjúztató fel fordulni.

Az interjúval kapcsolatosan további hasznos tanácsokat találhatnak a Smartstaff Karrierközpontban.

Hajdu Zoltán

Építsük saját márkánkat az alaptípusok ismeretében!

2010. január 28. csütörtök

Azt már elmondtuk az előző bejegyzésben, hogy a márkaszemélyiség egyik alappillére a megjelenésünk, külsőnk. Az, hogy mit mutatunk magunkból kifelé nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy önazonosságban legyünk a megmutatni kívánt márkaszemélyiséggel, hiszen így a hatás garantált. Ahhoz, hogy ezt gond nélkül tudjuk kivitelezni, érdemes foglalkoznunk az alaptípusokkal.

Mit is jelent az alaptípus (archetípus)?

Az alaptípusunk konkrét tartalmat, jelentést ad a személyes márkának. Azt mutatja, hogyan csinálunk valamit, hogyan viselkedünk mások előtt. Hippokratész 4 alaptípusából származtathatjuk őket, de számos példát találunk rájuk a mai világban is. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, gondoljunk itt az ismert, híres és népszerű emberekre, de higgyük el alaptípusba sorolhatóak akár cégek és termékek is. Az alaptípus megvalósulása a céllal kezdődik. A márkaépítés célja, hogy hatékonyan, könnyen érvényesüljünk, környezetünkben pozitív visszhangot keltsünk. Ezt a célt kell kivetítenünk magunkból, hogy mások is azt lássák rajtunk, amit valójában el szeretnénk érni. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha azt mondjuk magunknak, hogy sikeresek leszünk, és ezt a hozzáállást mutatjuk környezetünknek is, akkor nagyobb eséllyel leszünk tényleg sikeresek.

Vegyünk most sorra a napjainkban is létező alaptípusokat. Ne felejtsük el, hogy hasonlóan más kategorizáláshoz az alaptípusok csak irányt mutatnak, dominálhatnak, de senki sem „csak ez” vagy „csak az”. Viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az erős személyes márkához kitartóan és következetesen egy alaptípus jellegzetességeit kell visszatükröznünk (legfeljebb kettőét).

Az Ápoló: segít a bajban és megvéd

Az Alkotó: késztetést érez, hogy alkosson és megújítson

A Felfedező: kutat és felfedez

A Hős: bátran cselekszik a jó cél érdekében

Az Ártatlan: a tisztaságot, jóságot, boldogságot keresi

Az Udvari-bolond: a jópofa viselkedés mögött komoly tartalom húzódhat meg

A Szerető: megtalálja és ajándékozza a szerelmet és az érzéki élvezeteket

A Varázsló: helyzeteket irányíthat, megváltoztathat

A Hétköznapi Srác/Lány: önmagával rendben van, kapcsolatot teremt másokkal

Az Uralkodó: irányít, szabályokat alkot, rendet teremt a káoszban

A Száműzött: fellázad és megszegi a szabályokat

A Bölcs: segít másoknak eligazodni a világban

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk alapja az, amit mutatunk

2010. január 27. szerda

Egy termék piaci pozícióját sokkal inkább meghatározza annak márkaszemélyisége, mint bármilyen kézenfekvő megkülönböztető jellemzője. Éppen ezért egy pontosan meghatározott személyiséget kell a márka mögé állítani és évről évre erősíteni a kapcsolatot márka és a mögötte rejlő személyiség között.

David Ogilvy

Talán nem szó szerint így hangzott David Ogilvy állítása, a lényeg azonban az, hogy egy megfelelő, jól körülhatárolt és hiteles márkaazonosság segítségünkre lehet, hogy vonzóvá tegyük magunkat környezetünk számára.

Abból kell kiindulnunk, hogy mi az, ami látszik (mert mások is így tesznek). Nagy igazság, hogy az emberek többsége ránézésre véleményt alkot környezetéről, annak kinézete, külseje alapján. Ez fokozottan igaz az emberek vonatkozásában. Hányszor fordul elő velünk hétköznapjaink során, hogy szembe jön velünk az utcán valaki, és a fejünkben különböző „címkék”, jellemzők jelennek meg rá, amelyek besorolják, kategorizálják az illetőt. Rossz esetben ez a véleményalkotás lehet előítélet, vagy sztereotípia, azonban a mechanizmus maga általános érvényű. Ha azt szeretnénk elérni, hogy megkülönböztethetőek és megjegyezhetőek legyünk, ebben óriási szerepet játszik a külsőnk, megjelenésünk. Így nem kérdéses, hogy saját márkánk kiépítése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy olyan megjelenéssel bírjunk, amely egyszerre különböztet meg minket másoktól és ugyanakkor összhangban van a mögötte álló személyiséggel, azaz velünk. Saját magunk esetében ezt nevezhetjük a saját márkánkkal való önazonosságnak.

Hogy mit mutatunk a külvilágnak, hogyan jelenünk meg a „világ színpadán”, az megnyilvánulhat beszédünkben is. Az egyedi és könnyen megkülönböztethető beszédstílus segítségünkre lehet abban, hogy könnyebben megjegyezzen bennünket környezetünk, és saját márkánk személyiségéhez is hozzájárul. A beszéd mindenki számára természetes folyamat, kommunikációnk fő eszköze, így jelentős szereppel bír, főként jelen világunkban, ahol a nagy távolságok miatt rendkívül sok kommunikációt folytatunk mobiltelefonon, vagy VOIP (internetes hanghívás) segítségével. A beszéd tanult képességünk, és mint ilyet, fejleszthetünk és javíthatunk. Sok emberben fel sem merül, hogy beszédstílusa nem megfelelő, nem jól artikulál, vagy hangsúlyoz. Mit jelent az, hogy nem jól? Ez a megközelítés rendkívül szubjektív, hiszen éppen azt emeltük ki az előbb, hogy legyünk könnyen megjegyezhetőek és egyediek. A kisebb beszédbeli szabálytalanságok, kiejtésbeli különbségek ehhez hozzásegíthetnek bennünket. De figyeljünk rá, hogy ne erős tájegységhez tartozó akcentusra gondoljunk ilyenkor, és ne beszédhibára. Valami olyasmire, ami összekapcsolható azzal a területtel, ahol érvényesülni szeretnénk. Például: ha igazi chéf-ek szeretnénk lenni, ehhez kitűnően passzol a francia nyelvben megszokott kiejtés és francia szakszóhasználat. Ha azonban vegyesboltot szeretnénk nyitni, a vevőink nem valószínű, hogy értékelnék, ezen egyediségünk.

Fel kell, hívjuk a figyelmet arra is, hogy beszédünk olyan önmagunk számára, mint saját gondolataink. Amióta csak képesek vagyunk szavakat formálni, és gondolatainkat kimondani, azóta ismerjük hangunkat és hallgatjuk egész életünkben (szerencsés esetben). Azonban mások számára a mi hangunk másképpen hat. Akik közeli hozzátartozóink és megszokták beszédstílusunk, hanglejtésünk, az általunk használt szavakat, azok szintén természetesen kezelik megnyilvánulásainkat, ha azonban erős, megkülönböztető és megnyerő márkaszemélyiséget szeretnénk magunk köré építeni, foglalkoznunk kell azzal, vajon milyen hatással van beszédünk, hangunk másokra? Ugyanis, bármilyennek is halljuk magunkat, mások nem ugyanazt hallják. A hanghullámok terjedésére hatással vannak a fizikai akadályok, és saját koponyánk, csontjaink erősen befolyásolják azt, amit mi hallunk. A legjobb módszer az „igazi” hangunk meghallgatására, ha valamilyen technikai eszközzel felvesszük azt és visszahallgatjuk. Saját márkánk egy része köszön vissza ránk, és meghallhatjuk, mások milyennek hallanak minket. Aki szeretné, hogy megmaradjon mások emlékezetében és egyedi márkaszemélyiséggel rendelkezzen, törődjön tudatosan beszédével és tanuljon meg ne csak beszélni, hanem kommunikálni hangjával.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)