‘hajdu zoltán’ címkével ellátott bejegyzések

« Régebbi bejegyzések

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (4. rész)

2011. június 23. csütörtök

Funky falu:

A mai kor a több kora. Több a választás. Több a fogyasztás. Több az élvezet. Több a verseny. Több a lehetőség. Beléptünk a mértéktelenség világába. Eljött a bőség kora. A Seiko több mint 5000 féle órát gyárt. A Disney minden 5 percben piacra dob egy új terméket (filmet, CD-t, képregényt stb..). A túltermelés 3 kulcstényezője: a piacok növekedése, a mértéktelen túlkínálat és a technológiai haladás (egyre olcsóbb, gyorsabb, kiterjedtebb kommunikáció). A dereguláció és a kereskedelem liberalizálása rászabadította a piaci erőket szinte minden emberi tevékenységre. A századfordulón a világ lakosságának 10-15%-a élt piacgazdaságban. A hetvenes években ez az arány 40% körül volt. Jelenleg 90% környékén tartunk. Bármi lehetséges. Ha van elég pénzed.
A második világháború után új munkahelyek, termékek, szolgáltatások jelentek meg. Minden és mindenki a vállalatoknak volt kiszolgáltatva.. Ez volt a tömeggyártás kora.. Már nincs szükség arra, hogy a cégek mindent maguk állítsanak elő. A piacok egyre tökéletesednek, aminek eredménye a totális verseny. Már nem a vállalatok irányítanak, hanem a vevők. Az ellenőrzés hallgatólagosan átkerült a világ több százmillió fogyasztója kezébe.
Ma a legkiélezettebb verseny a figyelemért folyik. Nem lehetsz egyforma másokkal. Mindenkin túl kell tenned és meg kell kaparintani a vevő figyelmét, ha csak egy pillanatra is. Megszületőben van az engedélymarketing fogalma. Tegnap még fizetni kellett az újságokért, a telefonért. Holnap neked fognak fizetni azért, hogy bizonyos újságot olvass, bizonyos Internet szolgáltatót válassz.
Korunk új vallása az idő. Valós idejű társadalomban élünk. Élő adás köt össze minket az egész világgal. Egy pillanatod van arra, hogy felkeltsd valakinek az érdeklődését.”One shot opportunity”Eminem. A funky világra nem keményebb, hanem okosabb munka a megfelelő válasz. A cégek, ellátási láncok, piacok átalakulnak ultra-érzékeny rendszerekké. Akárhol történik változás, azonnal végigfut a rendszeren. A számítógépgyártásban az alkatrészárak hetente kb. 1 százalékkal csökkennek. Ezért a siker kulcsa a készletek információra való lecserélése. Az információ elosztása egyre szimmetrikusabb (a vevő nincs hátrányban az eladóval szemben). Az információs dzsungelben közeledünk a súrlódásmentes kapitalizmus felé. Újra lehetővé vált, hogy megállapítsuk és befolyásoljuk a termékek pillanatnyi árát. Ez a laza árazás. Vehetsz aukción repülőjegyet, csökkentheted a kockázatot opcióvásárlással. A döntés a te kezedben van, mert te vagy a főnök.

Agyalapú társadalom:

Kezdetben voltak a termékek és a szolgáltatások. Aztán a pénz került a középpontba. Ma a pénzről szerzett információ értékesebb, mint maga a pénz. És nemcsak a mennyisége, de a naprakészsége is fontos. A vállalatok milliárdokat költenek arra, hogy információt szerezzenek vásárlóikról. Az információ költsége meghaladja a termék vagy szolgáltatás előállítási költségét.
A tisztán tudást igénylő feladatok aránya rohamos mértékben nő. A Microsoft egyetlen tőkéje az emberi képzelet. Ebben az új világban megfoghatatlannak lenni jó. Ha valamit meg tudsz fogni, az valószínűleg egy fabatkát sem ér. Az agyalapú társadalomban az érzékelés a minden.
Az országok egyre kisebb jelentőséggel bírnak. A „made in”-t felváltja a „made by”. Az számít, ki állította elő, nem az, hogy hol. A Távol-Nyugaton (USA) néhány iparág rendkívül gyorsan fejlődik. A kaliforniai Palo Alto ma 7000 elektronikai és szoftvercég otthona. Ez a gazdaság a tömegszórakoztatás melegágya. Ezzel együtt a jövő nem feltétlenül az USA kezében van. A Világbank becslése szerint a következő évtizedekben a növekedés kb. 50%-a Délkelet-Ázsiában megy végbe. Szingapúr a GDP-je 25%-át költi oktatásra, kutatásra és fejlesztésre. A nyugati álmot már nem 200 millóan kergetik, hanem 3 milliárdan.

Összemosódott társadalom:

Régen a dolgok kategorizációjával csökkentettük a bizonytalanságot. Ma a határok elmosódnak. A változás 3 hajtóereje az internalizáció, a dereguláció és a digitalizáció.
Egyre bonyolultabb kapcsolati hálók alakulnak ki. A termelés és fogyasztás egybeolvad. Kialakul a „termasztás” (termelés-fogyasztás). Az amazon.com-on nyíltan irányíthatjuk véleményünkkel a versenyt. A termékek és szolgáltatások közötti kapcsolat is szorosabbá válik. Kialakul a „tergálás” (termék-szolgáltatás) és a „szolmék” (szolgáltatás-termék) fogalma.  A McDonalds Happy meal menüje termék  vagy szolgáltatás?
A munka és szabadidő sem válik már szét élesen. Az összemosódás a társadalom, a szervezetek és az egyén szintjén egyaránt egyre erőteljesebb.

Töredezett társadalom:

A társadalom mindig is töredezett volt. A funky faluban azonban új törésvonalak jönnek létre, alapvetően 3 tengely mentén. Az első a polarizáció.  Régen a föld volt a hatalom alapja, később a tőke került a középpontba. Ma az új szegregáció alapja az oktatás. Egyre nő a szakadék a foglalkoztatottak és a munkanélküliek között. Hasonló folyamat figyelhető meg az idősek és fiatalok között is. A régi társadalmak földrajzi alapon szerveződtek. Ma a funky falu életvitel alapján strukturálódik újra. Az új (virtuális) törzseknek közös nyelve, szokásai, szimbólumrendszere van, ami átível minden geográfiai egységen. Vásárlásaik célja nem csak a szükségleteik kielégítése, hanem ezen keresztül fejezik ki a törzshöz tartozásukat is. A globális tudású munkás, az új elit része magához lojális (individualizáció) és a törzshöz, nem pedig a munkaadójához. Ez itt az „intellektuális zsoldosok villámhadseregeinek” világa.

Kapcsolt társadalom:

Mindenből túlkínálat van, ezért az emberek és szervezetek legfontosabb célja a dolgok újszerű módon történő összekapcsolása. Az összekapcsolás -ha jól csinálják- nem összeadást, hanem szorzást jelent (L’Oréal gyógyszer-divat, Kellogg’s csokoládé, kukoricapehely). A globális többletgazdaságban mindent egy lapra kell feltenni. Elsőnek lenni fantasztikus. Másodiknak lenni még elmegy. Harmadiknak már nehéz, negyediknek pedig esélytelen. A tudás intenzív tevékenységekre szélsőséges méretgazdaságosság jellemző. Az első CD legyártása, méregdrága, a többi viszont már szinte ingyen van.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Címkék:, , , , ,
Kategória: Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (3. rész)

2011. június 22. szerda

Intézményrendszer:

A változás második hajtóereje az intézményrendszer. Az intézmények világunk alappillérei. Társadalmi struktúrák, amelyeket azért hoztunk létre, hogy stabilabbá és kiszámíthatóbba tegyük a világot. Ezek adják szabadságunk kereteit. A kommunizmus olyan intézményi kísérlet volt, amely megbukott. Nehéz értelmezni a szellemi tőkét egy olyan világban, ahonnan a tőke száműzve van. A kapitalizmus szociál-liberális változatában Európában erős az állam szerepe, és ha kell, közbeavatkozik. Az észak-amerikai piackapitalizmusban az állam szerepe minimális, tényleg mindenki azt csinál, amit akar. A távol-keleti kollektív kapitalizmus a bizalomra és az erős államra épül.. A kapitalizmus tehát nem tökéletes, nem egy irányba fog fejlődni, de életben fog maradni, és a jövőben újrateremti önmagát.
A nemzetállam már nem meghatározó alapegysége a gazdaságnak. A kisebb és nagyobb egységek szerepe nő. A régiók és a virtualizáció kerülnek előtérbe. A fontos döntéseket helyi szinten és nemzetek fölötti struktúrákban, szuperszervezetekben hozzák. A problémák egyre inkább globálisak (pl. munkanélküliség) ezért globális megoldásokra van szükség.
Ma az emberek világképe inkoherens, mindenről külön-külön alkotnak véleményt. Ezért a nemzeti politikai pártok ideje leáldozóban van. Az új intézmények ügyek és problémák alapján szerveződnek és hatókörükben globálisak.
A vállalatoknak is újra ki kell találniuk magukat. Ez nem abból áll, hogy átalakítják ami van, hanem hogy létrehozzák, ami még nincs. Újat teremtenek.Egy vállalat sikerét ma annak túlélési képességével lehet jellemezni. Élettartamuk átlagosan 40-50 év. Ennek oka, hogy a profitra koncentrálnak, és nem az alkotó emberi közösségre. A cél az, hogy viszonylag rövid idő alatt viszonylag nagy profitot termeljenek, nem pedig az, hogy örökké éljenek.

A hagyományos család is átalakul. Rengeteg gyermek nő fel csonka családban. A 60-as években az apák naponta átlagosan 45 percet beszélgettek gyermekeikkel. Ez mára napi 6 percre csökkent.

Értékrendszer:

Az értékek határozzák meg a munkához, a technológiához és az emberekhez való viszonyunkat. Luther protestáns munkaetikája (ora et labora) belülről motivált munkások generációit eredményezte. Keleten a munka helyett a bölcsesség áll a középpontban. A kínai gazdaság a bizalomra épül, amely hatásos és költséghatékony helyettesítője a szerződéseknek és ügyvédeknek. Japánban a cég, a munkaadók és a munkavállalók céljai hasonlóak, ezért a japán szakszervezet sztrájkja 1 órán át tart és az ebédszünetre van időzítve.
Az értékrendszerek egykor helyhez kötöttek voltak. A templom a falu közepén állt és monopolhelyzetben volt az értékek tekintetében. Ma a kultúrák, ízlések és tapasztalatok összeütközéséből értékek bőségszaruja jön létre.. Mindenki mindenki ellen.
Mindezen hatások mögött gigantikus méretű spirituális ürességet találunk. Egy lélek, cél és jelentés nélküli világ kezd kibontakozni. És ha gőzünk sincs, hová akarunk menni, mindegy melyik utat választjuk.
Újra szabadok vagyunk. Az életfogytiglani tagságok megszűntek, mindegy, hogy pártról, munkáról, emberi kapcsolatokról van-e szó. Miénk a választás hatalma, ugyanakkor a felelősség is. Az emberi faj azonban rosszul tűri a bizonytalanságot.  Ezért a vállalatok szakértőket alkalmaznak. Az üzleti világ tele van modellekkel, tervekkel, hipotézisekkel. A bizonytalanság csökkentése a nagyvállalati élet rituális része. A komplexitást azonban befogadni kell, nem elkerülni. Az igazi vezetők kihívást biztosítanak az embereknek, nem irányítják őket. Az igazi vezetők felszabadítják az embereiket.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Címkék:, , , ,
Kategória: Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (2. rész)

2011. június 21. kedd

Funky erők

Színház az egész világ. Mindenki szerepet játszik, a szervezetek és az egyének egyaránt. De a műsor megváltozott. Ma már előre meg nem írt, végtelenített improvizációs kísérleti darabban játszunk. Az ismeretlent alapvetően 3 erő alakítja.

Technológia:

Az ötvenes, hatvanas években a technológiai fejlesztések irányát elsősorban a katonaság, a gyógyszergyárak, és az űrhajózás szabta  meg. Ma a gyártók sokkal inkább a tömegek igényeit igyekszenek kielégíteni: számítógépes játékokat, multimédiás anyagokat fejlesztenek.  Gyakran a kereskedők, és nem a gyártók mutatják, merre van a haladás iránya.
A technológia legjelentősebb hozzájárulása a funky businesshez az információs rendszerekben rejlik. Ma egy átlagos autó jobban számítógépesített mint a holdra szálláshoz használt Apolló űrhajó. Ma van e-mail, mobil telefon, Internet, Facebook. És Metcalfe törvénye szerint egy elektronikus hálózathoz való tartozás hasznossága exponenciálisan növekszik a felhasználók számának növekedésével. A robbanás elkerülhetetlen. Az információtechnológia összezsugorítja a teret és az időt. A kibertér a hetedik kontinens. Ma már nem munkahelyünk, hanem munkaterünk van. Ahelyett, hogy embereket importálnánk, ma elég, ha gondolataikat és ötleteiket importáljuk. Az információtechnológia tökéletesíti a piacot. Kiküszöböli az értékláncolat fölösleges szereplőit. Kezdetben az emberek árut cseréltek árura, majd árut pénzre. A helyi bazárban minden információ elérhető közelségben volt. De ahogy a termékek egyre összetettebbek lettek, a földrajzi távolságok egyre nőttek, az elérhető információ mennyisége csökkent, a visszajelzés lelassult. Erre válaszként hierarchiákat kezdtünk építeni. Az információs sivatagban a vállalatok uralkodtak. De most az információ újra karnyújtásnyi közelségbe került. Visszatérünk a bazárba, de ez már egy globális bazár. A vállalatok feladják azt a politikát, hogy mindent házon belül csináljanak. A vertikális integráció helyett a virtuális integráció kerül előtérbe. A Wal-Martban az áruk 97%-a sosem lát raktáráruházat. A raktárkészletet információra cserélték. A digitális ellátási lánc valós időben működik. Az Internet 15 évvel ezelőtt egy olyan megoldás volt, ami problémák után kutatott. Ma már utat mutat egy teljesen új üzleti logika számára. Az infóstruktúra lassan fontosabb lesz mint az infrastruktúra.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Címkék:, ,
Kategória: Önmárka építése | Nincs hozzászólás

Az Udvari coach 2.rész

2011. május 3. kedd

A coach felkészül az edzés folyamatra, mert tudja, hogy a siker ritkán véletlen következménye.Tudja, hogy a vezetők és a vállalatok nem egyformák még egy iparágon belül sem. Coach tudása csak akkora lehet, amekkora a tudása az adott vállalatról és vezetőről. Tudásának alapja a menedzserguruk tudása.Ezzel aktiválja a vezetői képzeletet. A vezetőnek feladata „már csak” az új paradigmák szerinti gyakorlás,a nyerő attitűd az alapos tervezés és a  profi cselekvés . A coachnak kevés célja van, de egy biztos, hogy célja , az ügyfelével az önképzés fontosságának megértetése. Ráébreszt a „No pain, no gain” felfogás  elkerülhetetlenségére (tudja és tudatja, hogy a kiemelkedő siker 9.000-10.000 óra gyakorlás következménye. Nem lehet megúszni tanulás és gyakorlás nélkül. Ennyi…)

A Smart Staff Coach  sparring partner, aki direkten, őszintén feltárja kérdéseivel az aktuális helyzetet és nem a jól hangzó dolgokra összpontosít.  Van bátorsága azokat a kérdéseket is feltenni, amit mindenki tud, de mégsem beszél róla senki. Ezt az udvarban csak a bolond teheti meg.
Csak  a működés és a működtetés érdekli.
A coach nem akar elcsépelt hárombetűs elméletekre hivatkozni, hanem a hiteles guruk új tudásával frissíti edzettjét. A siker érdekében tudja, hogy kell rendszerbe foglalni a gyakorlatot. A Smart coach elgondolkodtatja az edzettjét arról, hogy mi az, ami divat és ezt a hullámot meglovagolni mit jelent.
Tudja azt is, hogy az üzleti tudomány által generált ötletek vagy jók, vagy sem, és ha valami más jobb ki kell dobni őket, mint a használt cipőt. A coach arra buzdítja coacholtját, hogy mindig tudni kell tanulni, de megválogatva hogy kitől és mit, és minden kezdetkor újra inassá kell válni. És friss tudását a követőivel is meg kell tudnia osztani. Mert  -  ahogy Baracskai Zoltán és Velencei Jolán könyvének címe is jelzi  -  “Követő nélkül nincs vezető”

Címkék:, , , ,
Kategória: Munkaadó, coaching | Nincs hozzászólás

Az Udvari coach 1. rész.

2011. május 2. hétfő

Sok mindent hallunk manapság a coachingról. Lassan közhellyé kopott ez a szó is, mint a kihívás.
Blogunkban az erre vonatkozó álláspontunkat mutatjuk be.
A modern vállalat udvartartásában sok szereplő van. A király (vezérigazgató), a kincstárnok (pénzügyes),  a főtanácsos(jó esetben a HR-es), a janicsár ( sales-es), a fenegyerek(tudásmegosztó)….stb. de ne feledkezzünk meg az udvari bolondról sem. Az udvari bolond az, aki megmondja a királynak azt amit mindenki tud, de mégsem mernek neki kimondani.
A Smart Staff coaching egyik feltevése, hogy a coach a vállalatban a fenegyerek mentalitásával és az udvari bolond őszinteségével segítse a coacholt vezetőt.
A  Smart Staff coaching másik alapfelvetése, hogy nagyban elősegíti a coach munkáját ha ismeri a a pályát és a versenyt.
A pályaismeret szerintem az, ha a coach dolgozott a coacholt vezető iparágában vagy hasonló logikájú iparágban. Mert nem hallottunk még sikeres vízilabdaedzőről, aki fociválogatottat épített volna és sikeres boxedzőről sem aki birkózóbajnokokat nevelt volna ki.
Jó, ha a coach korábban versenyszerűen sportolt, mert az igazi coach folyamatosan tud a vezetőnek adogatni. Tisztában van a passzolással vagy az egyenes, le-, fel és horogütésekkel. Felkészíti partnerét a napi meccsekre. Segít átlátni, legyőzni a tanult tehetetlenséget.
A  coach abból indul ki, hogy nem elég a sikerhez az, amit most tudsz. Új fogalmakat vezet be, pl. a normál alkalmazott és a sikeres vezetéshez szükséges vállalaton belüli  corporate „vállalkozó” mentalitást, vagy intrapreneurshipet. Az igazi coach komolyan veszi a tudás közvetítést, ő egy tudásbróker is. Az edző munkája során az edzettje és a saját tudására, valamint saját intuíciójára alapozhat. A  coacholtnál a szakmai profizmus, új tudatosság és cselekvésmód kialakítását szorgalmazza. Arra koncentrál, hogy coacholtja tudatosítsa, hogy mi az igazi megoldandó problémája, melyik területen a legtehetségesebb, és ez alapján valósítsa meg komparatív előnyein alapuló működését..

Címkék:, , , ,
Kategória: Munkaadó, coaching | Nincs hozzászólás

Hogyan válasszon coachot a vezető? És hogyan coacholja munkatársait a vezető? 2. rész

2011. április 28. csütörtök

(Baracskai Zoltán: Profi Coach nyomán)

Divatok veszélyei

Álproblémák:

- információ mennyisége és a döntések összefüggése (olyan kapcsolatok keresése, amik bizonyítottan nem is léteznek)
- perpetuum mobile  vagyis a fából vaskarika megalkotása – mikor nincs is probléma, legfeljebb csak feladat, vagy nem is értjük a problémát.

A divatok veszélyesek, mert megint csak konzervmegoldásokat alkotnak,viszont eltereli a figyelmet az elképzelés fontosságáról! Divat: „problémamentesen és elképzelés nélkül a gyakorlatba” - ez lehet:

- minta-vezérelt
- szoftver-vezérelt
- hatalom-vezérelt
- terv-vezérelt

A pszichológia és az IT fogalmai a tanácsadásba és menedzsmentbe egyaránt betolakodtak, de ha ezeket nem megfelelően használják és túl sokat is várnak tőlük, akkor csak a csalódás marad utána, plusz a tanácsadás leértékelődése az ügyfél szemében.

Szervezet inkább megoldásokat keres, mint problémákat, „majd jó lesz valamire” alapon. Ez a felfogás néhány megoldás esetében alkalmazható, vannak, amiknek meg lehet találni a helyét utólag, de ez nem mindig működik.

A vezető fogadja el, hogy a profi tudásfrissítő coach leginkább az intuíciójára alapozhat. A  coachnak magának kell kialakítani a saját sémáit. A mai vezetésben sokszor a biztonság dominál a szabadság helyett, mindent verifikálnak és legitimálnak.

Minta-vezérelt – Domino effektus:

Valaki kitalál egy feladatot és ezzel a többieknek is munkát ad (papírmunkát pl.) - látványos csapatmunkát lehet építeni a feladat köré.
Szoftver-vezérelt – Buherálók: „majdcsak jó lesz valamire” - van aki ezt csinálja az ábrákkal és az elméletekkel is. Nem érdemes megcsináltatni „buherálókkal” azt, amire vannak kész megoldások – nem olyan nagy baj, hogy a folyamat nem stimmel teljesen, lehet, hogy érdemes azt igazítani.

Hatalom-vezérelt – Rajzolgató:

Amikor mindent írásba próbálnak rögzíteni, munkaköri leírásba foglalni, a szervezeti ábrával azonosítják a vállalat struktúráját, az nem működhet jól, mert kimarad belőle, amit az egyén hozzá tud tenni. A vezető hatalma legritkábban ered csak abból, hogy fent van a szervezeti ábra csúcsán. Akik a csúcson látják magukat, nem biztos, hogy valóban urai annak, ami a történik.

Terv-vezérelt – Céllövő:

Kell a terv, de mikor és mennyire kell ragaszkodni hozzá?

Vándorok:

Különféle nyelveken beszélnek a különféle dolgokhoz értők:

- szerkezetszabók
- folyamatszabók
- pályázatszabók: akik tudják, hogy nem a pályázóval kell megíratni a szakmai részt, mert a bírálók semmit nem fognak érteni belőle
- értékszabók:  coach

Coaching (értékszabászat) alapfeltétele a bizalom, a coachnak éreznie kell a megoldások súlyát, megérzéseire hallgatva kell eldöntenie, hogy melyikből lehet valami. Ehhez gyakorlott coachnak kell lenni, elengedhetetlen a sok tapasztalat. A coach  mindig rombol, aztán épít,  a döntés minden esetben a döntéshozóé.
A probléma megoldásánál egyik legfontosabb: hogy mikor működik a megoldás? Ez új megoldásoknál különösen nehéz.  Van helye a sematikus megoldásoknak, de nem lehet mindenre ugyanazt alkalmazni. A coachnak fel kell készülni abból is, amit nem tart jónak, minél nagyobb legyen az ablak, amin keresztül a coach látja a vezető helyzetet. A coach csak felelősen és profin dolgozhat és nem utasítja, illetve nem játszhat a coacheeval és az ő idejével. Inkább a “bajnoki” célt figyelve  edzi, mint egy edző.

Címkék:, , ,
Kategória: Munkaadó, Segítség | Nincs hozzászólás

Hogyan válasszon coachot a vezető? És hogyan coacholja munkatársait a vezető? 1. rész

2011. április 27. szerda

(Baracskai Zoltán: Profi Coach nyomán)

Mit és miként kell  a vezetőnek tanítani/tanulni?

A coach szakmának az alapja tudásfrissítés, a folyamatos tanulás és tanulni vágyás. A vezetőnek nem szabad beleragadni egy paradigmába és nem szabad félni a kérdőjelektől, az új elképzelésektől és ötletektől .A vezető coach nélkül viszont szinte semmi segítséget nem kap ahhoz, hogy kiszortírozza a használhatót és kidobja a szemetet. A profi vezető tudja, hogy mindent lehet másképp nézni, másképp csinálni és mindent meg is lehet kérdőjelezni.
Korosztályos különbségek: - jó ezeket látni, tisztában lenni velük, mert nagyon nem mindegy, hogy kitől és mit tanulunk vagy fogadunk el, illetve, hogy mit és miért utasítunk el.
Vezetői elmélet nélkül is lehet gyakorlatot csinálni, akár még jól is, de a vezetőnek rendszerbe kell foglalnia a gyakorlatot, anélkül biztos, hogy nem lehet jól csinálni. Vezetői funkciók összessége nem azonos a transzfunkcionális rendszerrel.

Új idők és ötletek:

A vezető dilemmája, hogy mitől függ, hogy melyik üzleti tippek működnek és melyek nem?

Nem tudni, nincs recept.

Érdemes elgondolkodni:

•    hogy mi az, ami divat és ezt a hullámot meglovagolni
•    a  tudomány által generált ötletek éppúgy vagy jók vagy sem, ha valami más jobb, ugyanúgy ki kell dobni őket
•    tevékenységeket tegyük tisztába: mindenki azt végezze, amihez ért
•    a vezető tudja, hogy döntenie kell, a döntést is ő hozza meg, a tanácsadó meg a coach a folyamatot segíti, tippet ad
•    a  tippek 4%-a ütőképes vagyis azt meg kell találni
•    kell tudni sorolni magunkat – felismerni azt, hogy miben vagyunk a legjobbak.
•     mindig tudni kell tanulni – profiból inassá válni tudni kell! Megválogatni, hogy kitől és mit (mindig újat)

A Tudásfrissítő - COACH BELÉP A VEZETŐ ÉLETÉBE

A tudásfrissítő dolga, hogy kinézzen egy ablakon, miután átrágta magát néhány paradigmán. A tudásfrissítőnek képesnek kell lennie paradigmaváltásra, újak befogadására, hiszen ez az igazi tudásgyarapodás. Nem ragadhat le azonban egy terület paradigmáinál, hiszen más diszciplínák paradigmái is befolyással bírhatnak egymásra (közgazdaságtan, pszichológia, játékelmélet stb.)

Zavarelhárítás: nem jár paradigmaváltással (normál időszak)

Értékalkotás: paradigmaváltással jár.

Ezeket meg kell tudni különböztetni!

Tisztába kell jönnünk a saját:produktum-képünkkel, én-képünkkel, tudás-képünkkel,tanulás-képünkkel.

Produktum-kép:

Az ablakunk határozza meg.
Tudásfrissítő nem semleges: Van paradigmája, de akkor jó, ha kíváncsi. Akarod-e másként látni a világot vagy ami van kielégít?
A rendszerek egy része önműködtethető, de a többi részében, ami ember vezérelt többre jutunk a nem semleges józan ésszel, mint a mesterséges algoritmusokkal

Én-kép kérdés:

Napszámos vagy vállalkozó?
A biztonságra törekvő emberek „napszámosnak” nevezhetők, míg azok az emberek, akik kockázat-elviselők alkalmasak vállalkozónak. Egyikünk örül annak hogy akkor is kapja a havi fizetését ha tétlenül telik az ideje, viszont viseli ennek árát a „névtelenséget” és akár még szeret is egy fogaskerék lenni a gépezetben. Másikunk pont a névtelenséget viseli rosszul, tud és akar élni a döntési szabadságával, önmagát szeretné megvalósítani. Tisztába kell jönni az én-képünkkel.

Tudás-kép:

Gyávák vagy vakok? - egyik sem jó tudásfrissítőnek

A tudás nem csak tényekből áll, a tudás szubjektív. Egy tisztességes coach szerint: „Azt nem tudom megmondani, hogy jobb lesz-e, ha megváltoznak a dolgok, de az biztos, hogy ahhoz, hogy jobb legyen változásra van szükség.”

Tanulás-kép:

Mi is az új és mennyire új?

Az hogy mi miként látunk egy rendszert, attól függ, hogy mi milyenek vagyunk. Egyszerre több ablakon nem lehet kinézni, de a „szabad” tudásfrissítőnek ott és akkor kell tudni eldönteni, hogy melyik vezet eredményre, nem ragadhat le egynél. A hozzáállás-elsajátítás is fontos része maga a tudás megszerzésének, s a tudáshoz vezető út is hasznos.
A vezető nézze meg, hogy coachnak, tudásfrissítőnek van-e saját csomagja, ami a saját gondolatainak eredményeképpen alakul ki, vagy csak másolattal rendelkezik, ugyanis ezt csak nagyon olcsón lehet eladni. Ezért van az, hogy tudásfrissítőnek, néha hinni kell a megbízhatatlanban is, amikor kevésnek bizonyul a bevált és a megbízható ötlet.
„Akkor tudunk jobbak lenni az ellenfélnél, ha mindent, amit ők tudnak mi is tudjuk, illetve ezen felül még vannak olyan értékeink, amik nekik nincsenek meg.” (Kemény Dénes)

Holnap jön a folytatás, térj vissza!

Címkék:, , ,
Kategória: Munkaadó, Segítség | Nincs hozzászólás

Néhány nagyobb trendről a mai vezetőnek

2011. április 26. kedd

Népvándorlás

Amit ma Európában tapasztalunk nem bevándorlás, hanem népvándorlás. Szerény és tisztelettudó csoportok, profi szakemberek észrevétlen, egy-két évtized alatt lezajló vándorlása a mind terméketlenebb Délről Észak felé. Lásd eltávozó magyar orvosok. A nagy migrációkat eleinte megpróbálják megakadályozni, majd lassan a bevándorlók polgárjogot nyernek. „Készüljünk szépen az új korszakra, küszöbön az afro európai kultúra.”

A háború, az erőszak és az igazságosság

Van-e igazságos háború? Igazolható-e az erőszakos válasz? A háború fogalma a hidegháború óta megváltozott. Lásd Líbia, és amik még jönni fognak. A kérdés, hogy egy agresszor elleni, „igazságos” viszontválasz hatása nem lesz-e kegyetlenebbül pusztító, mint az eredeti konfliktus?

Mibe kerülnek majd birodalmak összeomlásai?

Ha bukik egy birodalom, akkor következmények évszázadokig eltarthatnak. A Római Birodalom széthullása hat évszázadig tartó válsághoz vezetett, sőt lehet, hogy a keleti ortodox és nyugati katolikusok összecsapása a Balkánon, még mindig ugyanannak a felbomlásnak az utóhatása. A spanyol gyarmatbirodalom lassú bomlásának máig ható következménye Latin-Amerika dacolása az Egyesült Államokkal. A török birodalom bomlásának árát ma is fizeti a Közel-Kelet. Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása vezetett a nácizmushoz és a II. világháborúhoz. A szovjet birodalom bukásának következményeit hosszasan lehet sorolni, köztük a kelet-európai országainak elaprózódása, a német egyesülés problémái, a szerb népirtás. „Persze hiába tudjuk, mibe kerül egy birodalom összeomlása, árengedményt nem kapunk. Mégis jó tudnunk, amit tudunk, hogy legalább a majdani sorscsapásokkal számolhassunk.”

Politikailag korrekt vagy intoleráns?

Mindenáron kell-e törekedni az elnyomott kisebbség jogainak védelmére? Hová fajulhat, ha a többséget akarjuk valamiféle előnyt élvező kisebbségtől – az esszében a nem dohányzó egyetemistákat a tanárral együtt, az utcán dohányzó diáktársaktól- megvédeni. Hová fajulhat, ha a kisebbségeknek nem érdemeik, hanem pusztán a politikai korrektség biztosítása miatt adunk teret? Ha az irodalomtanár nem beszélhet a Velencei kalmárról, hogy a gyilkos mór alakja ne sértse a nem nyugati diákok érzékenységét? Helyes, ha egy iskola valamennyi nézőpontot bemutatja, mondjuk a Biblia mellett a Koránt és a Buddha írásait is. „De megtiltani valakinek, hogy a Bibliáról beszéljen (amelyet jól ismer), csak azért mert ezzel kizárja a Koránt, veszélyes formája a más véleményeket tisztelő álarcban tetszelgő intoleranciának.”

Szégyen-gyalázat, nincsenek ellenségeink

Egy New-yorki, palesztin taxisofőr kérdése ihlette az esszét. A szokásos: melyik országból jött az utas, mi az anyanyelve, hol is van az Olaszország? –kérdések után jön egy furcsa kérdés: És kik az ellenségeik? Kivel háborúznak, kik a történelmi ellenfeleik? Umberto Econál –a taxi utasa- hirtelen annyit válaszol, hogy nem, nincsenek ellenségeik, 40-50 éve háborúztak utoljára. Csak később jutott eszébe az igazi válasz. Például az olaszoknak az olaszok az ellenségeik, folyton-folyvást háborút viselnek, belháborút.

Az is kap fizetést, aki ingyen ír

Az írók szerzői jogáról az internet korában, arról, hogy ki és miért mond le a szerzői jogról. És egy „prózai” gondolat arról, hogy a szerzői jog, pontosabban az, hogy ismeretlenek megfizetik egy könyv árát, azaz nem szorul egyetlen mecénás kosztjára-kvártélyéra, szabadságot garantáltak az írónak. Nyitott kérdés marad, hogy mennyit ér ez a garancia manapság?

Derrick, avagy a középszerűség szenvedélyének előrelátható bukása

Hogyan lett ilyen népszerű a Derrick? A szereplők is, a nyomozó is olyan magunkfajta, a bűntett a szomszédban is megeshetett volna. „Győz és a semmilyenségből az érték rangjára emelkedik a ’középen levés’ értelmében vett középszerűség. Pedig a mai vállaltvezetők, nem az univerzális középszerűt keresik, hanem a profi “szívsebészt”, “szájsebészt”, stb. vállalati szív, száj stb. bajaikra.

Címkék:, ,
Kategória: Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás

Én, mint márka - HVG szeminárium

2010. március 22. hétfő

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati márkaépítési elveit követjük.

Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márka tervezésében is használhatjuk ezeket. De az Énmárka könyv elolvasása mellett a tapasztalt és sikeres tanácsadók szavait is megéri meghallgatni. Erre most módunk nyílik a HVG Énmárka szeminárumán, ahol a personal branding egyik úttörője, John Purkiss személyesen fog adni tanácsokat.

Az előadó sokéves tanácsadói tapasztalata alapján komplett eszköztárat kínál az énmárka felépítésére.
A szemináriumon izgalmas feladatokkal  és esettanulmányokkal fűszerezve kínál válaszokat az alábbi kérdésekre:

  1. Hogyan ismerhetjük meg erősségeinket és hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet?
  2. Miért fontos eladhatóvá tenni egyéniségünket?
  3. Milyen módon segítheti életünket és karrierünket a jól felépített énmárka?
  4. Miként hozhatunk létre saját márkánk, azaz saját személyiségünk segítségével kiterjedt és használható kapcsolati hálót?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

Címkék:, , , , , , ,
Kategória: Önmárka építése | Nincs hozzászólás

Közelharc az állásokért

2010. március 5. péntek

Egy friss brit kutatás szerint átlagosan 120 jelentkező jut egy meghirdetett állásra.  A The Daily Telegraph online verziójában megjelent hírt alátámasztotta az a tény is, hogy az újságban meghirdetett egyetlen pozícióra több, mint 350-en jelentkeztek. Ez olyan, mint ha itthon egyetlen állásra 2 egyetemi évfolyam akarna egyszerre pályázni.

A hazai helyzet is nagyon hasonló: a munkaerő-közvetítő cégek elmondása alapján 2008 óta folyamatosan nő a meghirdetett pozíciók száma, de a helyzet mégis aggasztó, mert átlagosan nyolc jelentkező jut egy állásra.

Hajdu Zoltán

A teljes bejegyzést itt olvashatják: csakhaladoknak.blog.hu

Címkék:, , , , , , ,
Kategória: Hírek | Nincs hozzászólás

« Régebbi bejegyzések