‘david roston-lee’ címkével ellátott bejegyzések

Én, mint márka - HVG szeminárium

2010. március 22. hétfő

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati márkaépítési elveit követjük.

Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márka tervezésében is használhatjuk ezeket. De az Énmárka könyv elolvasása mellett a tapasztalt és sikeres tanácsadók szavait is megéri meghallgatni. Erre most módunk nyílik a HVG Énmárka szeminárumán, ahol a personal branding egyik úttörője, John Purkiss személyesen fog adni tanácsokat.

Az előadó sokéves tanácsadói tapasztalata alapján komplett eszköztárat kínál az énmárka felépítésére.
A szemináriumon izgalmas feladatokkal  és esettanulmányokkal fűszerezve kínál válaszokat az alábbi kérdésekre:

  1. Hogyan ismerhetjük meg erősségeinket és hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet?
  2. Miért fontos eladhatóvá tenni egyéniségünket?
  3. Milyen módon segítheti életünket és karrierünket a jól felépített énmárka?
  4. Miként hozhatunk létre saját márkánk, azaz saját személyiségünk segítségével kiterjedt és használható kapcsolati hálót?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7. vasárnap

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Építsük saját márkánkat az alaptípusok ismeretében!

2010. január 28. csütörtök

Azt már elmondtuk az előző bejegyzésben, hogy a márkaszemélyiség egyik alappillére a megjelenésünk, külsőnk. Az, hogy mit mutatunk magunkból kifelé nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy önazonosságban legyünk a megmutatni kívánt márkaszemélyiséggel, hiszen így a hatás garantált. Ahhoz, hogy ezt gond nélkül tudjuk kivitelezni, érdemes foglalkoznunk az alaptípusokkal.

Mit is jelent az alaptípus (archetípus)?

Az alaptípusunk konkrét tartalmat, jelentést ad a személyes márkának. Azt mutatja, hogyan csinálunk valamit, hogyan viselkedünk mások előtt. Hippokratész 4 alaptípusából származtathatjuk őket, de számos példát találunk rájuk a mai világban is. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, gondoljunk itt az ismert, híres és népszerű emberekre, de higgyük el alaptípusba sorolhatóak akár cégek és termékek is. Az alaptípus megvalósulása a céllal kezdődik. A márkaépítés célja, hogy hatékonyan, könnyen érvényesüljünk, környezetünkben pozitív visszhangot keltsünk. Ezt a célt kell kivetítenünk magunkból, hogy mások is azt lássák rajtunk, amit valójában el szeretnénk érni. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha azt mondjuk magunknak, hogy sikeresek leszünk, és ezt a hozzáállást mutatjuk környezetünknek is, akkor nagyobb eséllyel leszünk tényleg sikeresek.

Vegyünk most sorra a napjainkban is létező alaptípusokat. Ne felejtsük el, hogy hasonlóan más kategorizáláshoz az alaptípusok csak irányt mutatnak, dominálhatnak, de senki sem „csak ez” vagy „csak az”. Viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az erős személyes márkához kitartóan és következetesen egy alaptípus jellegzetességeit kell visszatükröznünk (legfeljebb kettőét).

Az Ápoló: segít a bajban és megvéd

Az Alkotó: késztetést érez, hogy alkosson és megújítson

A Felfedező: kutat és felfedez

A Hős: bátran cselekszik a jó cél érdekében

Az Ártatlan: a tisztaságot, jóságot, boldogságot keresi

Az Udvari-bolond: a jópofa viselkedés mögött komoly tartalom húzódhat meg

A Szerető: megtalálja és ajándékozza a szerelmet és az érzéki élvezeteket

A Varázsló: helyzeteket irányíthat, megváltoztathat

A Hétköznapi Srác/Lány: önmagával rendben van, kapcsolatot teremt másokkal

Az Uralkodó: irányít, szabályokat alkot, rendet teremt a káoszban

A Száműzött: fellázad és megszegi a szabályokat

A Bölcs: segít másoknak eligazodni a világban

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk alapja az, amit mutatunk

2010. január 27. szerda

Egy termék piaci pozícióját sokkal inkább meghatározza annak márkaszemélyisége, mint bármilyen kézenfekvő megkülönböztető jellemzője. Éppen ezért egy pontosan meghatározott személyiséget kell a márka mögé állítani és évről évre erősíteni a kapcsolatot márka és a mögötte rejlő személyiség között.

David Ogilvy

Talán nem szó szerint így hangzott David Ogilvy állítása, a lényeg azonban az, hogy egy megfelelő, jól körülhatárolt és hiteles márkaazonosság segítségünkre lehet, hogy vonzóvá tegyük magunkat környezetünk számára.

Abból kell kiindulnunk, hogy mi az, ami látszik (mert mások is így tesznek). Nagy igazság, hogy az emberek többsége ránézésre véleményt alkot környezetéről, annak kinézete, külseje alapján. Ez fokozottan igaz az emberek vonatkozásában. Hányszor fordul elő velünk hétköznapjaink során, hogy szembe jön velünk az utcán valaki, és a fejünkben különböző „címkék”, jellemzők jelennek meg rá, amelyek besorolják, kategorizálják az illetőt. Rossz esetben ez a véleményalkotás lehet előítélet, vagy sztereotípia, azonban a mechanizmus maga általános érvényű. Ha azt szeretnénk elérni, hogy megkülönböztethetőek és megjegyezhetőek legyünk, ebben óriási szerepet játszik a külsőnk, megjelenésünk. Így nem kérdéses, hogy saját márkánk kiépítése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy olyan megjelenéssel bírjunk, amely egyszerre különböztet meg minket másoktól és ugyanakkor összhangban van a mögötte álló személyiséggel, azaz velünk. Saját magunk esetében ezt nevezhetjük a saját márkánkkal való önazonosságnak.

Hogy mit mutatunk a külvilágnak, hogyan jelenünk meg a „világ színpadán”, az megnyilvánulhat beszédünkben is. Az egyedi és könnyen megkülönböztethető beszédstílus segítségünkre lehet abban, hogy könnyebben megjegyezzen bennünket környezetünk, és saját márkánk személyiségéhez is hozzájárul. A beszéd mindenki számára természetes folyamat, kommunikációnk fő eszköze, így jelentős szereppel bír, főként jelen világunkban, ahol a nagy távolságok miatt rendkívül sok kommunikációt folytatunk mobiltelefonon, vagy VOIP (internetes hanghívás) segítségével. A beszéd tanult képességünk, és mint ilyet, fejleszthetünk és javíthatunk. Sok emberben fel sem merül, hogy beszédstílusa nem megfelelő, nem jól artikulál, vagy hangsúlyoz. Mit jelent az, hogy nem jól? Ez a megközelítés rendkívül szubjektív, hiszen éppen azt emeltük ki az előbb, hogy legyünk könnyen megjegyezhetőek és egyediek. A kisebb beszédbeli szabálytalanságok, kiejtésbeli különbségek ehhez hozzásegíthetnek bennünket. De figyeljünk rá, hogy ne erős tájegységhez tartozó akcentusra gondoljunk ilyenkor, és ne beszédhibára. Valami olyasmire, ami összekapcsolható azzal a területtel, ahol érvényesülni szeretnénk. Például: ha igazi chéf-ek szeretnénk lenni, ehhez kitűnően passzol a francia nyelvben megszokott kiejtés és francia szakszóhasználat. Ha azonban vegyesboltot szeretnénk nyitni, a vevőink nem valószínű, hogy értékelnék, ezen egyediségünk.

Fel kell, hívjuk a figyelmet arra is, hogy beszédünk olyan önmagunk számára, mint saját gondolataink. Amióta csak képesek vagyunk szavakat formálni, és gondolatainkat kimondani, azóta ismerjük hangunkat és hallgatjuk egész életünkben (szerencsés esetben). Azonban mások számára a mi hangunk másképpen hat. Akik közeli hozzátartozóink és megszokták beszédstílusunk, hanglejtésünk, az általunk használt szavakat, azok szintén természetesen kezelik megnyilvánulásainkat, ha azonban erős, megkülönböztető és megnyerő márkaszemélyiséget szeretnénk magunk köré építeni, foglalkoznunk kell azzal, vajon milyen hatással van beszédünk, hangunk másokra? Ugyanis, bármilyennek is halljuk magunkat, mások nem ugyanazt hallják. A hanghullámok terjedésére hatással vannak a fizikai akadályok, és saját koponyánk, csontjaink erősen befolyásolják azt, amit mi hallunk. A legjobb módszer az „igazi” hangunk meghallgatására, ha valamilyen technikai eszközzel felvesszük azt és visszahallgatjuk. Saját márkánk egy része köszön vissza ránk, és meghallhatjuk, mások milyennek hallanak minket. Aki szeretné, hogy megmaradjon mások emlékezetében és egyedi márkaszemélyiséggel rendelkezzen, törődjön tudatosan beszédével és tanuljon meg ne csak beszélni, hanem kommunikálni hangjával.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Gondolatok a személyes márkáról

2010. január 7. csütörtök
  1. Az erős személyes márka segít abban, hogy szem előtt lehessünk azon emberek számára, akik pontosan azt keresik, amit mi nyújtani tudunk. Magától értetődően mi jutunk majd az eszükbe. Ha nem emelkedünk ki a tömegből, olyanok leszünk, mint egy árucikk, amelyért csak a legszükségesebb minimális árat fizetik meg.
    Kitűnő például szolgálnak erre a híres celebek, zenészek, filmsztárok. Azt a többlet összeget, amit megkeresnek, csak részben köszönhetik tehetségüknek, részben pedig a média által kínált lehetőségeket kihasználva erőteljes és egyedi személyes márkájuknak. Számos ismert ember saját márkája egyben egyfajta értékrendszert is megtestesít.
  2. A kialakított személyes brand túlélhet minket. Rengeteg példát találunk arra, hogy a személyes márka évtizedekig, akár századokig is “élő” lehet, ezáltal folytatva a termékek és szolgáltatások eladását. Gondoljunk itt William Shakespeare-re, akinek személyes márkája még mindig bevételt hoz a Royal Shakespeare Company-nak, vagy Marilyn Monroe-ra, akinek ma szavazásokat, híreket, rajongói klubot, és közösségi szolgáltatásokat kínáló weboldala üzemel. Higgyük el, nem kell hírességnek lennünk ahhoz, hogy saját márkánk túléljen minket és még sok-sok emberre hatással legyen.
  3. Talán kicsit meglepő, de saját nevünk is része személyes márkánknak. Ha szeretnénk ezzel is erősíteni a kialakított márkát, figyeljünk rá, hogy nevünk könnyen megjegyezhető és kiejthető legyen. Ha nehéz kiejteni, akkor ez könnyen megakadályozhatja a szájreklám kialakulását. Ezt kiküszöbölhetjük azzal is, ha valamilyen könnyen megjegyezhető magyarázatot fűzünk a kiejtéshez.
  4. Sokan tévesztik össze a személyes márkát a munkahelyi pozícióval. Vannak akik ezért hajtanak, és ha egyszer megszerezték, nehezen engedik el. Úgy hiszik, a megszerzett pozíció határozza meg, hogy kik is ők. Nincs igazuk, mert munkahelyi pozíciónk ugyan megmutathatja a hierarchiában a helyünk, talán a képességeinkre is rávilágíthat, de nem mutatja meg, hogy miért dolgozunk és nem tesz minket egyedivé.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Ön is felépítheti a személyes márka alapjait

2010. január 5. kedd

Az a márka, ami hozzánk tartozik éppúgy építhető, változtatható, mint saját magunk. Ha sikeres márkát szeretnénk magunkénak tudni, fontos hogy észrevegyük ezt, és igyekezzünk olyan módon építeni, hogy kitűnjön a tömegből. Környezetünknek emlékeznie kell rá, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, és miért vagyunk mások. Minél erőteljesebb márkát sikerül kialakítanunk, annál több ember fog bennünket értékelni.

Bárki felépítheti erőteljes, karakteres személyes márkáját, akár festő, akár pénztáros, vagy vállalkozó. Különösen fontos azonban a saját márka annak, aki értékesítő pozícióban dolgozik, ahol elvárják tőle, hogy komoly mennyiségű üzletet hozzon tető alá. Számára a saját brand fontosabb, mint bármi más.

A sikeres személyes márka építéséhez a következő alapvető jellemzőknek kell megfelelnünk: legyen márkánk hiteles és következetes.
A hitelesség alatt azt értjük, hogy egy erőteljes márkának személyiségünket, az életvitelünket és munkánkat együttvéve kell visszatükröznie. A legjobb önmagunkat kell adnunk egy brand létrehozásához. Első lépésként meg kell tudnunk állapítani, hogy milyen velünk született adottságaink vannak. Legjobb, ha ezeket kezdjük el jellegzetessé fejleszteni, személyes értékeink alapján. Ha hitelesek vagyunk, az emberek tudni fogják, hogyan viszonyuljanak hozzánk: lesznek akik elkerülnek, de olyanok is, akik megnyerőnek találnak majd bennünket.
A másik alapvetés a következetesség. Valószínűleg szeretnénk a munkahelyi és magánéletünket szétválasztani, de ennek ellenére fontos hogy a kettő konzisztens legyen egymással. Minél hitelesebbek, megbízhatóbbak vagyunk, annál inkább kedvelnek majd. Környezetünk úgy érzi majd, hogy bármikor támaszkodhat ránk, mert egy bizonyos módon viselkedünk. Éppen ezért szükséges, hogy ugyanaz az ember köszönjön vissza rájuk a munkában és bárhol máshol is.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Saját brand - legértékesebb vagyonunk

2009. december 29. kedd

Mit jelent a brand? Márka, érték, stílus, vagyon.
Sok embernek sok mindent. Mint kifejezés, a marketing tudományokban honosodott meg a 20. században, de a jelenben már jóval többet jelent, mint egy klasszikus szakszó. Mi a brand márka jelentésével, megközelítésével foglalkozunk most.

Saját márkánkat így fogalmazhatnánk meg: az, amit az emberek mondanak rólunk, amikor kimegyünk a szobából. Ha akarjuk, képesek vagyunk a saját márkánkat értékes vagyonná alakítani, talán a legértékesebbé. Ez a vagyon pedig elsősorban azon alapszik, hogy az emberek milyen viselkedést várnak el tőlünk különböző körülmények között. Ez tulajdonképpen egy ígéret. És annak betartása. Olyan szimbólumok közvetítik, mint a nevünk, megjelenésünk, vagy ahogyan beszélünk.

Személyes márkánknak 2 dimenziója van, a hírnév és a hatásfok. Lehet, hogy jó a hírnevünk, de ez önmagában még nem azonos a saját márkával. Szükséges az ismertség is, vagyis személyes márkánk hatásfoka, kiterjedtsége. Minél nagyobb azon emberek száma, akik ismernek minket, gondolnak ránk, annál jobb a márkánk hatásfoka. A másik dimenzióban pedig, minél gyakrabban gondol ránk valaki, minél jobb véleménnyel van rólunk, annál erősebbé válik a hírnevünk is. Egy erős saját brand kialakításához szükségünk van mindkét dimenzióra.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)