Az énmárka-építés, vagy personal branding alapja az önismeret. Ennek két fontos eleme képességeink és értékrendünk meghatározása. E kettő összhangba hozásával és hiteles kommunikációjával igazán versenyképes énmárkát építhetünk magunknak.

Képességeink meghatározásához előző posztunkban nyújtottunk segítséget egy egyszerű gyakorlattal. A következő gyakorlat személyes értékeink feltárására alkalmas.

Az első gyakorlat Purkiss és Royston-Lee Énmárka című könyvében is megtalálható.

A gyakorlatokhoz papírra és tollra van szükség.

Gondolkodtál már azon, kik a példaképeid, kikre nézel fel? Ilyen személy lehet családtag, barát, ismerős, munkatárs, történelmi alak, egy ünnepelt sztár, egy film vagy regény főhőse is. Bárki, akit valamiért kedvelsz és tisztelsz.

A feladat első lépéseként gyűjts össze 20 ilyen nevet és készíts belőlük listát!

Ha kész vagy vele, írd oda minden név mellé, hogy miért jelent számodra követendő példát. Melyek azok a személyes tulajdonságok, amiért felkerült az illető a listádra?

Például: 1. apa: határozott és következetes, 2. a volt főnököm - kiváló emberismerő és vezető, 3. nagyi: összetartotta a családot

Nem könnyű 20 nevet összeszedni, de szánj rá időd, hidd el, megéri! Ha sikerült minden név mellé odaírni azokat a személyes tulajdonságokat, melyekért csodálod az illetőt, olvasd újra a listádat.

Találsz benne ismétlődéseket, hasonló fogalmakat? Tudnád-e csoportosítani az említett tulajdonságokat?
Mely tulajdonságokat tartod a legfontosabbaknak?

A fenti példát követve azt lehetne mondani, hogy aki e három elemet írta a listájára, annak a vezetői skillek, egy csoport (beosztottak, családtagok) tagjainak összetartása fontos.

Végezetül, írd ki azt az öt tulajdonságot, fontossági sorrendben, mely a leginkább jellemző rád! Az így feltárt lista értékeidet tükrözi: a nagyra tartott emberek tulajdonságai az egyén értékrendjének indikátorai.

(Megjegyzés: Természetesen, tisztában lenni önmagunkkal, nem csak az énmárka-építésben fontos. Az énmárka-építés “csak” egy eszköz, míg az önismeret gondolataink, érzéseink, cselekedeteink tudatosításához, jobb megértéséhez vezet, mely szellemi fejlődésünk elengedhetetlen folyamata.)

Írta: Lőrincz Orsolya
Tanácsadó pszichológus

Forrás:

Purkiss, J. és Royston-Lee, D (2010). Énmárka Tedd magad eladhatóvá!, HVG Könyvek, Budapest

Funky RT:

A 300 legnagyobb multinacionális vállalat a Föld összvagyonának 25%-át tartja kézben.
Azonban ha talpon akarnak maradni, meg kell tudniuk felelni egy új, valós idejű világ elvárásainak.

A Funky Rt:

1.- fókuszált
2.- előnyhasznosító
3.– innovatív
4.- heterarchikus

1. A piac méretének növekedésével nő a szakosodás mértéke. A funky szervezeteknek nem az a célja, hogy mindig mindenkinek megfeleljen, hanem hogy valakinek valamiben megfeleljen. Ehhez szűkíteni kell a fókuszt. A szinergia és kockázatmegosztás helyett a fókuszálást és kockázat kezelést kell választani. Amit nem világszínvonalon végzünk, azt szerződjük ki, legyen üreges fókuszú vállalatunk.. Amiben a legjobbak vagyunk, azt próbáljuk meg minél több iparágban hasznosítani. A szervezeteknek le kell fogyni, de nem a végtagoktól való megszabadulással, hanem összehangolt diétával.

2. A Funky Rt az előnyei kihasználására törekszik, belső, ipari és nemzetközi szinten egyaránt. A valós idejű gazdasági környezetben le kell rövidíteni az ötlet és a megvalósítás közötti időt. Kockák és nyilak helyett - amelyek elzárják egymástól az embereket- virtuális és valódi fórumokra kell építeni a szervezeteket.
A Funky Rt törzseket, törzsvevőket céloz meg, függetlenül attól, hogy a törzs tagjai hol találhatók. Attitűd alapú előnykihasználásra törekszik. Célja nem a versenybe való beszállás, hanem potenciális piaci rések megteremtése majd kiaknázása.

3. Az innovációnak gondolkodásmóddá kell válnia, amelynek a vállalaton belül mindenre és mindenkire mindenhol hatással kell lennie. Meg kell jelennie a stratégia átalakításában, a sebesség növelésében, a kreativitás előtérbe helyezésében.

A Funky RT személyre szabott.  A tömegpiacok helyét a mikro piacok veszik át. Személyre szabott a termék, az ár, a nyitvatartási idő, a promóció. Úton vagyunk a személyre szabott társadalom felé. Az innovációhoz kísérletezni kell. Toleránsnak kell lenni a hibákkal szemben, de tanulni kell belőlük. A bukásnak minél hamarabb be kell következnie, hogy gyorsabban lehessen tanulni és sikereket elérni.

4. A Funky RT megfelelő beállítottságú embereket toboroz, akiknek aztán megfelelő képzést nyújt, nem fordítva. Ne próbáljuk megváltoztatni az embereket. Agymosással ma már nem lehet boldogulni. A modern szervezetek heterarchikusak. A pozíció alapú struktúrát a szervezeti ábrák mutatják, a folyamat alapúakat a projektek képviselik, a szakmait pedig a vállalat tudástérképe mutatja meg. A funky modell nem egy 3 dimenziós mátrix, hanem egy gondolkodásmód, egy filozófia.
A funky cég kisebb, laposabb, változó, vízszintes, nyílt  valamint megmért . Túltervezett célok helyett kihívást jelentő célokat kell kitűzni, az emberek pszichológiai korlátjának figyelembe vételével.
A siker valódi titka a szabad verseny szellemének megölésében rejlik. Abban, hogy – ha rövid időre is- sikerül a többiektől különbözni, valamiben monopóliumot létrehozni, ezt folyamatosan kihasználni és megújítani.

Funky Te:

A Funky faluban a munka többé már nem morális kényszer. Az emberek ma azért dolgoznak, hogy gazdagok legyenek, fejlesszék magukat, új emberekkel találkozzanak és kapcsolatokat építsenek.
Hosszú távon a cégek feladata nem az lesz, hogy foglalkoztassák az embereket, hanem hogy szervezzék őket. A szervező paradigmában a vezetőknek erőteret kell képezniük, olyan mágneses teret, ami vonzza a megfelelő munkatársakat. Ha értelmes egyéneket megpróbálunk betörni, azok ki fognak törni. A vezető feladata nem a jelen folyamatok irányítása, hanem hogy folyamatosan megújulásra képessé tegye a céget. Az irányítás nem utasítások kiadása és ellenőrzés kérdése, hanem sokkal inkább szellemi vezetés  -fókuszálás és iránymutatás- például vonzó jövőkép kialakításával. Ennek egyszerűnek, értelmezhetőnek és megkülönböztető tartalmúnak kell lennie, azaz egyedinek és a kollégák által befogadhatónak.
Az oktatás régen határozott ideig tartott, általános volt és széleskörű. A Funky világban azonban élethosszig tartó, célzott és személyre szabott képzésre van szükség. A vállalatoknak kell átvenniük az egyetemek szerepét. A fejlesztésbe beletartozik a tréning, a pártfogás és a személyre szabott tanácsadás.
Már nincs különbség tanulás, munka és az élet között – mind egy és ugyanaz. Egy olyan korban, ahol bőségesen áll rendelkezésre tőke, az egyetlen dolog, amitől táncra perdül, az a tehetség. A motiváció egyre inkább értékeken alapszik, és nem készpénzen. A munkaszerződések egyre egyénre szabottabbak. Az emberek egyre inkább a megállapodásaikon és szerződéseiken keresztül fejezik ki magukat.
Egy ilyen világban tökéletesen tisztában kell lennünk azzal, kik vagyunk, merre tartunk, kivel akarunk üzletelni, kapcsolatokat fenntartani. Személyes stratégiára van szükség, ennek fontos része lehet a personal branding. A történelem során mindig nehéz volt azok élete, akik mások voltak, mint az átlag. Ma viszont a normától való eltérés az egyetlen lehetőség az életben maradásra. Úgy kell magunkat tekinteni, mint egy vállalatot, saját intellektuális mérleggel és márkanévvel.

Funky érzés:

A jóléti társadalom leépülőben van, a bőség kora a lelkiség korává alakul át.  A potenciális vásárlók olyan termékeket és szolgáltatásokat keresnek, amelyek lelkileg / érzelmileg megérintik őket. Az emocionális társadalom korában az emocionális kereskedelem felé haladunk, így egyéni versenyképességünket, időszakos monopóliumunkat is érzéseinkre és fantáziánkra kell alapoznunk. Mi az, amit egy rúzst vásárló nő valójában megvesz? Bizonyos értelemben színezett zsírt műanyag tokban. Másfelől viszont a reményt, hogy segítségével tetszeni fog valakinek. A Harley-Davidson  motorokat árul, a vevők azonban amerikai nosztalgiát vesznek. Amit a vállalatok árulnak, és amit a vevők megvesznek az két különböző dolog.
A lélekgazdaságok a munkatársaiknak is nagy figyelmet szentelnek. Meg kell találni külön-külön mindenki mozgatórugóit. Hiszen enélkül hogyan motiválnák őket? Az új gazdaság sokkal inkább a műkorcsolyázásra hasonlít, mint a gyorskorcsolyázásra: a pontokat a művészi kivitelezésre kapjuk, és tudnunk kell, mi jár a pontozóbírók fejében.
A kompetitív stratégiák ma már nem érnek semmit. Érzéki stratégiákra van szükség. Ilyen stratégiai alap lehet az etika (a Toyota olyan fák nemesítésén munkálkodik, amelyek elnyelik a mérgező gázokat) valamint az esztétika (design és márkanév vezérelt világban élünk, ahol a márkák csökkentik a bizonytalanságot azáltal hogy implicit bizalmat hordoznak). De mindez nem építhető be a szervezetekbe azáltal, hogy felállítanak egy érzelmekkel és képzelőerővel foglalkozó osztály, aminek a vezetésével megbíznak egy középkorú fehér férfit. Az érzelemnek és képzelőerőnek a vállalat egészét átható filozófiává kell válnia.
Az érzelem korában egy dologban biztosak lehetünk: az átlagos sosem nyer. A normális termelés legjobb esetben is csak normális eredményeket hoz. A jövő azoké, akik mernek kockáztatni, mernek szabályokat áthágni és újakat alkotni. Akik megragadják a lehetőséget, hogy ők alakítsák.
A jövő azé, aki megműveli.

Szerző: Farkas Éva

A replikátor fogalma: a világ olyan dolgai, amelyek a következő 3 feltételnek eleget tesznek:

-  hosszú életűek, azaz képesek viszonylag nagyon sokáig változatlan formában fennmaradni
- szaporák, azaz gyorsan és hatékonyan létre tudnak jönni újabb és újabb példányaik
- pontosan másolódnak, de nem túl pontosan, azaz az új példányok nagy, de azért nem 100%-os biztonsággal azonosak az eredetivel.

Replikátorra példa a kemoton templátpolimerje. Egy élőlény teljes DNS-e már nem tekinthető replikátornak, mert túl pontatlanul másolódik: egy ilyen óriás óriásmolekula másolódása során már nagyon nagy valószínűséggel történik hiba. Replikátornak tekinthetők viszont a gének. A gén szó pontos jelentésén a biológusok is vitatkoznak. Abban egyetértenek, hogy a gének a DNS bizonyos rövid szakaszai, de a szakasz hosszáról vitatkoznak.

Nézzük meg a Darwini evolúciót:

Darwin szerint az evolúció elkerülhetetlen, amennyiben az alábbi három feltétel mindegyike jelen van:

A változatosság, azaz hogy az egyes fajokon belül időről időre újabb változatok jelennek meg a reprodukciós folyamat hibáinak következtében
A természetes szelekció, azaz hogy a környezet erőforrásainak szűkössége következtében csak azok a változatok maradnak fenn, amelyek viszonylag sikeresebbek a környezet erőforrásaiért folyó versenyben
Az öröklődés, azaz hogy a változatok öröklődnek az utódokra, vagy legalábbis az utódok egy részére.

Mesterséges evolúciót hozott létre Thomas Ray egy számítógép belsejében, a programot  TIERRÁnak nevezte el. A rendszer bebizonyította, hogy Darwin három feltétele valóban elegendő ahhoz, hogy pl. az altruizmus (egy egyed akár saját kárára is segíti a fajtársát) megjelenjen a természetben.

Induljunk ki abból, hogy a biológiai evolúció a gének szintjén zajlik, és csakis Darwin három feltétele szabályozza. Ezt fogjuk általánosítani oly módon, hogy a „biológiai” szót az éppen vizsgált terület nevével, a „gén” szót pedig a „replikátor” szóval helyettesítjük. Így már nem csak a biológiai evolúcióról tudunk majd beszélni.

A mémek:
Mi a következő definíciót használjuk: A mémek a gondolatok azon legkisebb, már önmagukban is értelmes egységei, amelyek nem genetikusan meghatározottak, és amelyek eléggé megbízhatóan és termékenyen másolódnak az egyik emberi agyból a másikba.

Szerencsére van kétfajta mém:

Az örök életűek: említhetjük itt a “rock”-ot is. Ha azt mondták 15 éve hogy rock,az akkor is azt jelentette amit ma.
A  rövid életűek: ha csak 5 évvel ezelőtt azt mondom Neked, hogy EMO, tudtad volna mit jelent?

Ma tudjuk, de ha várunk vele 10 évet nem fogják már tudni miről is van szó.
A mém, mint replikátor:

- Az első feltételt, a mém hosszú élettartamát az biztosítja, hogy az emberi memória képes sokáig tárolni egy-egy sikeres gondolatot.
- A második feltételt, a szaporaságot maga a meghatározás garantálja.
- Attól pedig hogy a harmadik feltétel nem teljesül, mert a másolódás esetleg túl pontos lesz, a mémek esetén nem kell félnünk. Szinte semmilyen gondolatot nem tudunk egészen pontosan magunkévá tenni, még a saját gondolatainkat sem.

De nem minden gondolat mém, pl. utánozva egy másik ember érzéseit (együttérzés) maga az érzés nem másolódik belénk. A művészet talán az egyetlen módja, hogy érzelmeinket ténylegesen átadjuk valaki másnak A művészi alkotások valóban mémek, pontosabban: bonyolult mémegyüttesek.

A memetika keretei között azonban nem mi emberek számítunk élőlényeknek, hanem maguk a gondolatok!

A kognitív disszonancia
A kognitív disszonancia egyfajta feszültségállapot, amely akkor lép fel, amikor az emberben egyidejűleg két egymással összeegyeztethetetlen tudattartalom jelenik meg. Az ember hosszabb távon nem tudja elviselni a kognitív disszonanciát, és mindent megtesz azért, hogy csökkentse magában ezt az állapotot. Ennek érdekében a legkisebb ellenállás irányába halad. A kognitív disszonanciát okozó tudattartalmak közül módosítja  azokat, amelyeket a legkönnyebben meg tud változtatni úgy, hogy az ellentmondás megszűnjön.
A kognitív disszonancia elmélete érvényes a mémekre is és a mémeken kívül még sok egyéb fajta tudattartalomra is. pl. miért ne lehetne az alkalmazotti és munkaadói viselkedésforma egyaránt egy-egy mém vagy mémegyüttes? A válasz dióhéjban: azért, mert élesen ellentmondanak egymásnak, és mégis hosszú távon együtt tudnak élni az emberben. Ezt pedig a mémek nem tudják megtenni, az ellentmondás kognitív disszonanciát okozna.

Az új generáció, a homo informaticus:
A mai „netgeneráció” gondolkodásában tapasztalható változások előrevetítik, mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgárának pszichéje a mai embertől. Ezt a generációt már erősebb kritikai szellem jellemzi,de ugyanakkor látni fogjuk a felgyorsult észlelést, az egyidejűleg többféle információ feldolgozását, és a sokféleséggel szembeni magas tolarenciát is.

Információs társadalom: ez a kifejezés arra a világra utal, amelyben az információs ipar termelési értéke az összes egyéb iparág együttes termelési értékével összevethető nagyságrendű, vagy akár magasabb is.
Előfordulhat, hogy ennek az új fajtának (homo informaticus) az egyedei idővel biológiailag is egyre kevésbé keverednek a homo sapiens többi példányaival, aminek következtében a két fajta között hosszú távon akár jelentős genetikai különbségek is kialakulhatnak. A másik lehetőség, hogy idővel minden ember homo informaticussá válik, mint ahogy mára a fejlett világban lényegében minden ember megtanult írni-olvasni.

Gondoljunk csak bele: 10 éve egy munkakereső fellapozta az újságokat a hirdetések miatt, míg ma csak rákeresünk a neten. Te hol szoktad keresni a munkát? Azt hiszem, jó úton haladunk a homo informaticus felé.

Forrás: Mérő László – A pénz evolúciója

Egyszerű módszerek amelyekkel elnyerheted a Neked való munkát.

Kinek szól a “Csak haladóknak!” Karrierépítési Tréning?

1. aktuális munkahelyükön hatékonyabban és elégedettebben dolgozni vágyóknak,
2. éppen váltást fontolgató kiégett menedzsereknek,
3. leépítések áldozatainak,
4. fiatal diplomásoknak,
5. állásinterjún megalázottaknak stb.

Fejvadászként elmondhatom, hogy semmihez nem értő álláskeresővel még nem találkoztam - csak képességeit nem ismerővel vagy a tudását rosszul pozícionálóval.

A 2010. december 8-i tréning során együtt, csoportos munkával jöhet rá mindenki arra, hogy milyen utat követve fogja rövid időn belül megtalálni, hogy ő miben a legjobb és hogy melyik az a cég, aki a pályázó útját, karrierjét építeni tudja.

Részletekért látogasson el a “Csak Haladóknak!” Blogba vagy ha felkeltettük az érdeklődését, akkor regisztráljon karrierépítő tréningünkre erre a linkre kattintva!

Szíves figyelmébe ajánljuk minden olvasónknak Geszvein Erika pszichológus, a Pszicho Login oldalon megjelent mai bejegyzését, amelynek témája a lelki egyensúly megőrzése munkanélküliség esetén.

“Életünk értelmének egyik fő meghatározójának tartjuk, hogy a társadalom hasznos tagjának tudjuk-e érezni magunkat. Az egyetemről, főiskoláról kikerülve hevesen lüktet bennünk a tettvágy, világmegváltó gondolatokat forgatunk fejünkben. De mi van, ha a valóság nem találkozik álmainkkal?”

A teljes cikk ide kattintva érhető el.