Amikor kezembe vettem a könyvet, bevallom, ellentmondásos érzéseim voltak vele kapcsolatban. A sokatmondó cím alapján egy vaskos, kemény fedeles, több száz oldalas könyvre számítottam volna. Valamifajta receptgyűjteményre, amiből bárki megtudhatja, hogyan válhat „profi coach”-csá. Ehelyett egy 156 oldalas, puhafedeles „zsebkönyvet” tartottam kezemben. Egyedül a könyv szerzője enyhíthette szorongásomat.

Baracskai Zoltán - Profi coach

Mi is akkor a Profi coach? Pár oldal után rájöttem: szerintem egy önéletrajzi írás.

Érzések, gondolatok, sztorik, példák és azok példái követik egymást az életrajzi emlékezet köntösébe burkoltan. Látszólag összefüggéstelenül. Esetenként Kafka-i módon.

Nem kevés háttértudás kell a könyv megértéséhez. Aki (még) nem értheti, joggal teszi fel a kérdést: „Mit akar ez a Baracskai?”. Direkt módon használható, gyakorlati tanácsokra semmiképpen se számítson a Tanácsadó-Olvasó. Baracskai Zoltán bekiabál. Teszi ezt – a tudás mennyiségével egyenesen arányos – cinizmussal és (ön)iróniával. Ahogy Mérő László fogalmaz: „Baracskai Zoltán nem afféle „jól bevált” (és ezért elhasznált, elértéktelenedett) tanácsokat ad a tanácsadóknak. Nem „osztja az észt”, hanem működteti.” De hiszen ez egy coach feladata, nem?

Baracskai Zoltán 35 év tapasztalatát osztja meg közönségével. Nem könnyű olvasmány, megterheli a fogaskerekeket. Nem az a fajta, amit az ember szívesen olvasgat a Lukács tetőteraszán.

A könyv mottója ez lehetne:
“Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze, majdnem ugyanaz.” (Oscar Wilde)

Ajánlom mindenkinek a “Buherálóktól” a Mesterekig. Bízva benne, hogy a hírnév önműködtető folyamat.

Írta: Lőrincz Orsolya
Tanácsadó pszichológus