‘Önmárka építése’ kategória archívum

Képességeink feltárása: az énmárka-építés alapja

2011. július 28. csütörtök

Előző posztomban, Purkiss és Royston-Lee Énmárka című könyve kapcsán megígértem, hogy bemutatok két gyakorlatot, melyek az énmárka-építéshez nyújtanak segítséget.

Énmárkánk kialakítása nem történhet meg két dolog nélkül. Ezek a képességeink, illetve értékrendünk meghatározása. Énmárkánkat mindenképpen e kettőre kell alapoznunk. Az önismeret az álláskeresésnek is különösen fontos eleme: így lehetünk egyediek és hitelesek. Így tudjuk megkülönböztetni magunkat másoktól. Ha nem tudom, mire vagyok képes és miben hiszek, hogyan találhatnék magamnak egy jó állást, amely mellett szívesen elköteleződöm és fejlődni tudok? Leginkább sehogy. (A médiapiac.com -on éppen erről ír Hajdu Zoltán egy cikksorozatot.)

Képességeink meghatározásának van egy igen egyszerű módja, melyet bárki elvégezhet.

Kérlek, vegyél elő egy papírt és egy ceruzát. Második lépésként gondold végig, hogy melyek voltak életed meghatározó élményei. Ehhez érdemes visszamenni a legkorábbi, gyermekkori emlékeinkhez. Olyan meghatározó élményekre gondolj, melyek mélyen bevésődtek emlékezetedbe és mérföldkövet, fordulópontot jelentettek. Minél több ilyen emlék jut eszedbe, annál jobb, de ötöt legalább írj.

Most mindegyik kapcsán válaszold meg az alábbi kérdéseket:

1. Hol történt, milyen helyszínhez, alkalomhoz kapcsolódik az emlék?

2. Kik voltak veled?

3. Milyen tulajdonságra, képességre, készségre volt szükség a sikerhez?

4. Hogyan használtad e képességeidet?

Az egyszerűség kedvéért itt egy példa:

13 éves koromban megnyertem egy házi vitorlás-bajnokságot. A Velencei-tónál táboroztunk. Egy vitorlástársam volt velem: ő volt a manschaft, én pedig a vitorlást kormányoztam. Aktív odafigyelésre, stratégiai gondolkodásra és együttműködésre volt szükség, többek között. A vitorlázás nem veszélytelen sport: figyelni kell a hullámokra, az időjárásra, a széljárásra, de arra is, hogy merre jár a többi hajó. Stratégiára azért van szükség, hogy a széljárás figyelembe vételével merre kormányozzam a hajót, hogy lehagyjam a vetélytársakat. Az együttműködés pedig elengedhetetlen, amikor “közös csónakban evezünk” - szó szerint.

Ha kész vagy a listáddal, most ismét sorold fel képességeidet, tulajdonságaidat fontossági sorrendben.

Hol használod most ezeket? Miből nyered a legtöbb energiát?

Képességeink akkor mutatkoznak meg, amikor örömmel és sikerrel végezzük a munkánkat.

Kihasználod képességeidet jelenlegi munkád során? Ha nem, miért nem?

Írta: Lőrincz Orsolya
Tanácsadó pszichológus

Forrás:

Purkiss, J. és Royston-Lee, D (2010). Énmárka Tedd magad eladhatóvá!, HVG Könyvek, Budapest
http://www.mediapiac.com/karrier/Tanacsok-munkat-keresoknek-II-mutasd-meg-ki-vagy/6332/

J. Purkiss, D. Royston-Lee: Énmárka - Tedd magad eladhatóvá!

2011. július 27. szerda

“Az énmárka nem más, mint amit mások mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából.”
/Jeff Bezos, az Amazon alapítója/

Purkiss, Royston-Lee: Énmárka

Purkiss, Royston-Lee: Énmárka

Purkiss és Royston-Lee könyve egy útmutató ahhoz, hogyan alakítsunk ki magunkról egy olyan képet, amely utána pozitívan befolyásolja egész életünket és karrierünket. Ez az énmárka, vagy personal brand.

Akkor járunk legjobban, ha ezt a képet mi magunk tudatosan alakítjuk.  Ehhez nyújt segítséget az Énmárka. A szerzők bemutatják, mi is az a personal brand, miért fontos egyéniségünket eladhatóvá tenni, mint bármilyen más szolgáltatást vagy terméket, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet, és építhetjük fel saját énmárkánkat. Mindezt érthetően, közvetlen stílusban teszik. Gyakorlati tanácsok, esettanulmányok és önismereti-fejlesztő feladatok segítik az Olvasót énmárkájának lépésről-lépésre történő kialakításában. (Néhány ilyen feladatot a későbbiekben majd bemutatok.)

Szívem szerint elolvastatnám mindenkivel már középiskolában.

Kötelező olvasmány!

Írta: Lőrincz Orsolya
Tanácsadó pszichológus

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (2. rész)

2011. június 21. kedd

Funky erők

Színház az egész világ. Mindenki szerepet játszik, a szervezetek és az egyének egyaránt. De a műsor megváltozott. Ma már előre meg nem írt, végtelenített improvizációs kísérleti darabban játszunk. Az ismeretlent alapvetően 3 erő alakítja.

Technológia:

Az ötvenes, hatvanas években a technológiai fejlesztések irányát elsősorban a katonaság, a gyógyszergyárak, és az űrhajózás szabta  meg. Ma a gyártók sokkal inkább a tömegek igényeit igyekszenek kielégíteni: számítógépes játékokat, multimédiás anyagokat fejlesztenek.  Gyakran a kereskedők, és nem a gyártók mutatják, merre van a haladás iránya.
A technológia legjelentősebb hozzájárulása a funky businesshez az információs rendszerekben rejlik. Ma egy átlagos autó jobban számítógépesített mint a holdra szálláshoz használt Apolló űrhajó. Ma van e-mail, mobil telefon, Internet, Facebook. És Metcalfe törvénye szerint egy elektronikus hálózathoz való tartozás hasznossága exponenciálisan növekszik a felhasználók számának növekedésével. A robbanás elkerülhetetlen. Az információtechnológia összezsugorítja a teret és az időt. A kibertér a hetedik kontinens. Ma már nem munkahelyünk, hanem munkaterünk van. Ahelyett, hogy embereket importálnánk, ma elég, ha gondolataikat és ötleteiket importáljuk. Az információtechnológia tökéletesíti a piacot. Kiküszöböli az értékláncolat fölösleges szereplőit. Kezdetben az emberek árut cseréltek árura, majd árut pénzre. A helyi bazárban minden információ elérhető közelségben volt. De ahogy a termékek egyre összetettebbek lettek, a földrajzi távolságok egyre nőttek, az elérhető információ mennyisége csökkent, a visszajelzés lelassult. Erre válaszként hierarchiákat kezdtünk építeni. Az információs sivatagban a vállalatok uralkodtak. De most az információ újra karnyújtásnyi közelségbe került. Visszatérünk a bazárba, de ez már egy globális bazár. A vállalatok feladják azt a politikát, hogy mindent házon belül csináljanak. A vertikális integráció helyett a virtuális integráció kerül előtérbe. A Wal-Martban az áruk 97%-a sosem lát raktáráruházat. A raktárkészletet információra cserélték. A digitális ellátási lánc valós időben működik. Az Internet 15 évvel ezelőtt egy olyan megoldás volt, ami problémák után kutatott. Ma már utat mutat egy teljesen új üzleti logika számára. Az infóstruktúra lassan fontosabb lesz mint az infrastruktúra.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Funky Business - Ami nem megy ki a divatból (1. rész)

2011. június 20. hétfő

Igaz, hogy 2000-ben jelent meg a Funky business, szerintem sok üzenete még ma is nagyon aktuális……Tréningjeinken mindig visszatérek rá és néhány résztvevőnk kérdései miatt, kifejtem itt is nagyon tömören a lényeget.

A Funky business egy, a tudás mindenható hatalmán és az információ korlátlan és villámgyors terjedésén alapuló új gazdasági rend. Egy ennek megfelelő társadalmi berendezkedés képét vázolják fel a szerzők Norström, Riddesrtrale amelyben nincs lehetetlen elképzelés, hiszen a tehetség táncoltatja a tőkét. Ebben a világban nem csak versenyezni kell, hanem másnak, újnak, eredetinek lenni. Itt minden megtörténhet és semmi sem garantált, nincs hová bújni és nincsenek tabuk.

Funky idők

A szerzők szerint Marxnak igaza volt abban, hogy a munkások tulajdonába fog kerülni a társadalom legnagyobb kincse, a termelőeszköz. Ez pedig nem más, mint az emberi agy. Egy modern vállalatnál ma az emberek munkájuk 70-80%-át intellektusuk segítségével végzik.Viszont a munkaadók a közvélelkedéssel ellentétben nem birtokolják a humán erőforrásokat!??, hanem kölcsönveszik a munkatársaik!! idejét és tehetségét.

A fejlett országok jelenlegi gazdaságukat a természeti erőforrások, a munka és a tőke együttes segítségével építették fel. De az üzleti siker ma már inkább az agyak kihasználásának képességén múlik.

A tudás az országok, vállalatok és egyének háborújának új színtere.

Ilyen forradalmi idők voltak amikor Gutenberg János feltalálta a nyomtatást, amikor a múlt században megjelent a rádió és a TV, valamint az ezredfordulón az Internet. A forradalmak idején azonban nincsenek szabályok, ezt megtapasztalhatjuk itthon is.. A forradalom önkényes, spontán, semmi sem úgy történik, ahogy szokott. Másra van ilyenkor szükség: szokatlanra, újszerűre, meglepőre és az ehhez való gyors alkalmazkodásra: ilyen a funky business is.

A funky business globális.  Mindenki versenytársa mindenkinek. A techno-ökonómiai paritás irányába haladunk: nagyon kevés olyan árucikk, technológia, szolgáltatás, szakértelem, tudás van jelen néhány nagyvárosban úgy, hogy ne lenne jelen az összes többiben is. A vállalkozások feltételei egyre egyformábbak. Ez itt az üzleti olimpia, amire ha akarjuk, ha nem, mindannyian be vagyunk nevezve és mint az olimpián itt is sokan próbálkoznak  “doppingolással”, korrupcióval stb…

Ma már eltűnőben vannak a rossz termékek. Ha ki akarsz tűnni valamivel, másnak kell lenned, és folyamatosan meg kell újulnod. Ma nemcsak a terméknek kell jobbnak kell lennie, hanem a kapcsolódó szolgáltatásnak, designnak, garanciának, szerviznek, image-nek, pénzügyi konstrukciónak is. Régebben a kereslet alapját kevés tudás és sok anyag képezte. Egy dollár értékű amerikai export átlagos tömege 1970 óta a felére csökkent. A tudás azonban gyorsan romló áru. Ha nem használjuk fel időben, elveszíti értékét. Például ma nincs olyan termék az ABB tulajdonában, amit a Siemens vagy a GE néhány hét alatt ne tudna létrehozni. A HP bevételeinek nagy része ma olyan termékekből származik, amelyek egy éve még nem léteztek. Ha Tokióban hétfőn megrendelsz egy személyre szabott Toyotát, abba pénteken már bele is ülhetsz. Ma az lesz a győztes, aki működését, szervezetét a leginnovatívabban képes kialakítani.

Ez az idő a tehetség kora. A legfontosabb erőforrásnak mondott …tényező, de én jobb szeretem a munkatársat, cipőt visel, és öt körül hazamegy. Ezért ma még HR-nek nevezett “Emberi Osztály” és a vezetés a stratégiai kulcs a kompetitív vagy a komparatív előnyök megszerzéséhez. A munkakör mint olyan halott. Ennél sokkal nagyobb rugalmasságra és tudatosságra van szükség munkaadói és munkavállalói oldalon.  Mindenkinek van lehetősége tudni, haladni, azzá válni, akivé szeretne. A jövő még nem létezik. Nem jó vagy rossz. Olyan lesz, amilyenné tesszük.

Szerző: Farkas Éva

Folytatás holnap….

Az önéletrajz-írás mesterei

2010. október 8. péntek

Az önéletrajzunk úgy működik az álláskeresésben, mint egy kulcs: ez nyithatja meg előttünk az ajtót egy személyes interjúhoz, így közvetve a vágyott pozíció megszerzéséhez. Azonban ha ez a „kulcs” nem illeszkedik, vagy érezhetően csak recsegve-ropogva fogja tudni elfordítani azt a képzeletbeli zárat – amely itt a kiválasztást végző személy metaforája – akkor lehet, hogy végleg kívül rekedünk, hiába megfelelőek a képességeink, elegendő a tapasztalatunk.

Az önéletrajzunk egy eszköz az énmárkánk bemutatásához, eladásához: személyes marketingünk része és fontossága vitathatatlan, hiszen a klasszikus álláskeresési folyamatban ez az első üzenet, amit el tudunk juttatni a munkaadóhoz, ezzel gyakoroljuk az első benyomást a kiválasztókra.

Az „elsőség” kritikus szerepet ad önéletrajzunknak, ezért elengedhetetlen, hogy olyan CV-t küldjünk, amely megfelelően tükrözi személyiségünket, tudásunkat, tapasztalatunkat – ezen a ponton azonban nagyon sokan hibáznak és itt lépnek be a képbe a hivatalos szakértők.

Az első lépés ahhoz, hogy valaki meghozza a döntést, hogy egy szakértővel írassa meg az önéletrajzát, azzal kezdődik, hogy megértjük, hogy mit is kapunk tőlük:

1. Az ilyen területre szakosodott cégek közül sokan szolgáltatáscsomagot nyújtanak, amelybe beletartozik a CV és a kísérő levél megírása, sőt, még a social network profiljaink fejlesztése is.

2. Egy profi önéletrajzíró ismeri ennek a területnek minden csínját-bínját, tudja, hogy minek kell feltétlenül szerepelnie, mit lehet kihagyni, és hogy hogyan lehet felépíteni úgy egy CV-t, hogy abból világosan kiderüljenek az erősségeink és eredményeink.

3. A szakértők által összeállított önéletrajzok hatékonysága jól mérhető: a Professional Resume Services felméréseiből például az derült ki, hogy ha a jelöltek a profik által megírt CV-jüket újra kiküldték korábban már megpályázott helyekre, akkor tízből kilenc esetben behívták őket interjúra!

Amennyiben szeretne segítséget kapni önéletrajza, motivációs levele megírásához vagy úgy gondolja, hogy szakértők segítségével, tanácsaival sikeresebben szerepelhetne egy állásinterjún, kérjük, látogasson el honlapunkra és tekintse meg Karrierközpontunk lehetőségeit.

Én, mint márka - HVG szeminárium

2010. március 22. hétfő

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati márkaépítési elveit követjük.

Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márka tervezésében is használhatjuk ezeket. De az Énmárka könyv elolvasása mellett a tapasztalt és sikeres tanácsadók szavait is megéri meghallgatni. Erre most módunk nyílik a HVG Énmárka szeminárumán, ahol a personal branding egyik úttörője, John Purkiss személyesen fog adni tanácsokat.

Az előadó sokéves tanácsadói tapasztalata alapján komplett eszköztárat kínál az énmárka felépítésére.
A szemináriumon izgalmas feladatokkal  és esettanulmányokkal fűszerezve kínál válaszokat az alábbi kérdésekre:

  1. Hogyan ismerhetjük meg erősségeinket és hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet?
  2. Miért fontos eladhatóvá tenni egyéniségünket?
  3. Milyen módon segítheti életünket és karrierünket a jól felépített énmárka?
  4. Miként hozhatunk létre saját márkánk, azaz saját személyiségünk segítségével kiterjedt és használható kapcsolati hálót?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7. vasárnap

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk kivetülése: a külsőnk

2010. február 1. hétfő

Már tettünk említést a megjelenés, külső fontosságáról, most ezt szeretnénk egy kicsit az álláskeresés szemszögéből is megvitatni. Nyilvánvaló, hogy a megjelenés egyfajta kivetülése belső önmagunknak, és az önmárka építése során kiemelt figyelmet kell annak szentelnünk, hogy külsőnk és belső személyiségünk, a márkánk alapja összhangban legyen. A megjelenésünk komplex dolog, egyrészt jelenti az öltözködésünk, a különböző kozmetikai-szépségápolási gyakorlatunk, másrészt kisugárzásunk, stílusunk, non-verbális kommunikációnk.

Vegyük ezeket kicsit sorba és nézzük meg, mire érdemes figyelnünk akkor, ha álláskeresés során interjú-szituációba kerülünk.

  1. Öltözködés: alapszabály minden interjúval kapcsolatban a konzervativitás és kellemes megjelenés. Ez alatt olyan öltözéket értünk, amely egyszerre elegáns és visszafogott, ugyanakkor igényes és magabiztos megjelenést eredményez. Általában ez nők esetében kosztümöt, férfiak esetében öltönyt jelent, amelyek alapvetően a sötét-világos kombinációt képviselik. A túlzott szigorúság is kerülendő, de célszerű a hagyományos öltözékeknél megmaradni és az újítást máskorra hagyni.
  2. Szépségápolás: kényes témát érintünk, amely elsődlegesen a nőket érinti, de napjainkban a férfiak is eshetnek túlzásokba. A szépségápolás az ápoltsághoz nagyban hozzájárul, azonban az állásinterjú semmiképp sem az a terep, ahol a legújabb termékeket kell tesztelnünk. A hölgyek mindenképpen kerüljék az erős sminket, a kevesebb néha több elv érvényesüljön. Mindkét nem számára tanács a megfelelő, kellemes illat, izzadékonyaknak különösen fontos a megfelelő dezodor. A műköröm, óriási ékszerek is kerülendőek.
  3. Kisugárzás: összetett jelenség, nem különíthetjük el az előzőektől sem, de leginkább magabiztosságunk segíthet a megnyerő kisugárzás kialakításában. Ahhoz, hogy lehengerlőek legyünk, és az interjúztatóban pozitív összhatást keltsünk, nagyon fontos, hogy tudatában legyünk képességeinknek, megjelenésünknek és lehetőségeinknek. Ha mindehhez mi is pozitívan, magabiztosan állunk, kisugárzásunk is ezt tükrözi majd.
  4. Non-verbális kommunikáció: a kommunikációnk 70%-a nem verbális úton történik. Ezért nagyon fontos, hogy egy interjún tisztában legyünk azzal, hogy testtartásunk, mozdulataink mit tükröznek, kommunikálnak rólunk. Számos a témával foglalkozó szakkönyvet találunk a boltokban, érdemes egy kis időt szánni rá, hogy megismerjük magunkat. Néhány tipikus dolog: ne játszunk a tollal, ne babráljunk az arcunkon, vagy a hajunkkal. Érdemes egyenesen, de nem agresszívan az interjúztató szemébe nézni, kezünkkel gesztikulálni mondandónk közben és testünkkel az interjúztató fel fordulni.

Az interjúval kapcsolatosan további hasznos tanácsokat találhatnak a Smartstaff Karrierközpontban.

Hajdu Zoltán

Építsük saját márkánkat az alaptípusok ismeretében!

2010. január 28. csütörtök

Azt már elmondtuk az előző bejegyzésben, hogy a márkaszemélyiség egyik alappillére a megjelenésünk, külsőnk. Az, hogy mit mutatunk magunkból kifelé nagyon fontos, de még ennél is fontosabb, hogy önazonosságban legyünk a megmutatni kívánt márkaszemélyiséggel, hiszen így a hatás garantált. Ahhoz, hogy ezt gond nélkül tudjuk kivitelezni, érdemes foglalkoznunk az alaptípusokkal.

Mit is jelent az alaptípus (archetípus)?

Az alaptípusunk konkrét tartalmat, jelentést ad a személyes márkának. Azt mutatja, hogyan csinálunk valamit, hogyan viselkedünk mások előtt. Hippokratész 4 alaptípusából származtathatjuk őket, de számos példát találunk rájuk a mai világban is. Hogy kézzelfoghatóbb legyen a dolog, gondoljunk itt az ismert, híres és népszerű emberekre, de higgyük el alaptípusba sorolhatóak akár cégek és termékek is. Az alaptípus megvalósulása a céllal kezdődik. A márkaépítés célja, hogy hatékonyan, könnyen érvényesüljünk, környezetünkben pozitív visszhangot keltsünk. Ezt a célt kell kivetítenünk magunkból, hogy mások is azt lássák rajtunk, amit valójában el szeretnénk érni. Ez egy öngerjesztő folyamat: ha azt mondjuk magunknak, hogy sikeresek leszünk, és ezt a hozzáállást mutatjuk környezetünknek is, akkor nagyobb eséllyel leszünk tényleg sikeresek.

Vegyünk most sorra a napjainkban is létező alaptípusokat. Ne felejtsük el, hogy hasonlóan más kategorizáláshoz az alaptípusok csak irányt mutatnak, dominálhatnak, de senki sem „csak ez” vagy „csak az”. Viszont szem előtt kell tartanunk, hogy az erős személyes márkához kitartóan és következetesen egy alaptípus jellegzetességeit kell visszatükröznünk (legfeljebb kettőét).

Az Ápoló: segít a bajban és megvéd

Az Alkotó: késztetést érez, hogy alkosson és megújítson

A Felfedező: kutat és felfedez

A Hős: bátran cselekszik a jó cél érdekében

Az Ártatlan: a tisztaságot, jóságot, boldogságot keresi

Az Udvari-bolond: a jópofa viselkedés mögött komoly tartalom húzódhat meg

A Szerető: megtalálja és ajándékozza a szerelmet és az érzéki élvezeteket

A Varázsló: helyzeteket irányíthat, megváltoztathat

A Hétköznapi Srác/Lány: önmagával rendben van, kapcsolatot teremt másokkal

Az Uralkodó: irányít, szabályokat alkot, rendet teremt a káoszban

A Száműzött: fellázad és megszegi a szabályokat

A Bölcs: segít másoknak eligazodni a világban

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)

Márkaszemélyiségünk alapja az, amit mutatunk

2010. január 27. szerda

Egy termék piaci pozícióját sokkal inkább meghatározza annak márkaszemélyisége, mint bármilyen kézenfekvő megkülönböztető jellemzője. Éppen ezért egy pontosan meghatározott személyiséget kell a márka mögé állítani és évről évre erősíteni a kapcsolatot márka és a mögötte rejlő személyiség között.

David Ogilvy

Talán nem szó szerint így hangzott David Ogilvy állítása, a lényeg azonban az, hogy egy megfelelő, jól körülhatárolt és hiteles márkaazonosság segítségünkre lehet, hogy vonzóvá tegyük magunkat környezetünk számára.

Abból kell kiindulnunk, hogy mi az, ami látszik (mert mások is így tesznek). Nagy igazság, hogy az emberek többsége ránézésre véleményt alkot környezetéről, annak kinézete, külseje alapján. Ez fokozottan igaz az emberek vonatkozásában. Hányszor fordul elő velünk hétköznapjaink során, hogy szembe jön velünk az utcán valaki, és a fejünkben különböző „címkék”, jellemzők jelennek meg rá, amelyek besorolják, kategorizálják az illetőt. Rossz esetben ez a véleményalkotás lehet előítélet, vagy sztereotípia, azonban a mechanizmus maga általános érvényű. Ha azt szeretnénk elérni, hogy megkülönböztethetőek és megjegyezhetőek legyünk, ebben óriási szerepet játszik a külsőnk, megjelenésünk. Így nem kérdéses, hogy saját márkánk kiépítése során nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy olyan megjelenéssel bírjunk, amely egyszerre különböztet meg minket másoktól és ugyanakkor összhangban van a mögötte álló személyiséggel, azaz velünk. Saját magunk esetében ezt nevezhetjük a saját márkánkkal való önazonosságnak.

Hogy mit mutatunk a külvilágnak, hogyan jelenünk meg a „világ színpadán”, az megnyilvánulhat beszédünkben is. Az egyedi és könnyen megkülönböztethető beszédstílus segítségünkre lehet abban, hogy könnyebben megjegyezzen bennünket környezetünk, és saját márkánk személyiségéhez is hozzájárul. A beszéd mindenki számára természetes folyamat, kommunikációnk fő eszköze, így jelentős szereppel bír, főként jelen világunkban, ahol a nagy távolságok miatt rendkívül sok kommunikációt folytatunk mobiltelefonon, vagy VOIP (internetes hanghívás) segítségével. A beszéd tanult képességünk, és mint ilyet, fejleszthetünk és javíthatunk. Sok emberben fel sem merül, hogy beszédstílusa nem megfelelő, nem jól artikulál, vagy hangsúlyoz. Mit jelent az, hogy nem jól? Ez a megközelítés rendkívül szubjektív, hiszen éppen azt emeltük ki az előbb, hogy legyünk könnyen megjegyezhetőek és egyediek. A kisebb beszédbeli szabálytalanságok, kiejtésbeli különbségek ehhez hozzásegíthetnek bennünket. De figyeljünk rá, hogy ne erős tájegységhez tartozó akcentusra gondoljunk ilyenkor, és ne beszédhibára. Valami olyasmire, ami összekapcsolható azzal a területtel, ahol érvényesülni szeretnénk. Például: ha igazi chéf-ek szeretnénk lenni, ehhez kitűnően passzol a francia nyelvben megszokott kiejtés és francia szakszóhasználat. Ha azonban vegyesboltot szeretnénk nyitni, a vevőink nem valószínű, hogy értékelnék, ezen egyediségünk.

Fel kell, hívjuk a figyelmet arra is, hogy beszédünk olyan önmagunk számára, mint saját gondolataink. Amióta csak képesek vagyunk szavakat formálni, és gondolatainkat kimondani, azóta ismerjük hangunkat és hallgatjuk egész életünkben (szerencsés esetben). Azonban mások számára a mi hangunk másképpen hat. Akik közeli hozzátartozóink és megszokták beszédstílusunk, hanglejtésünk, az általunk használt szavakat, azok szintén természetesen kezelik megnyilvánulásainkat, ha azonban erős, megkülönböztető és megnyerő márkaszemélyiséget szeretnénk magunk köré építeni, foglalkoznunk kell azzal, vajon milyen hatással van beszédünk, hangunk másokra? Ugyanis, bármilyennek is halljuk magunkat, mások nem ugyanazt hallják. A hanghullámok terjedésére hatással vannak a fizikai akadályok, és saját koponyánk, csontjaink erősen befolyásolják azt, amit mi hallunk. A legjobb módszer az „igazi” hangunk meghallgatására, ha valamilyen technikai eszközzel felvesszük azt és visszahallgatjuk. Saját márkánk egy része köszön vissza ránk, és meghallhatjuk, mások milyennek hallanak minket. Aki szeretné, hogy megmaradjon mások emlékezetében és egyedi márkaszemélyiséggel rendelkezzen, törődjön tudatosan beszédével és tanuljon meg ne csak beszélni, hanem kommunikálni hangjával.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)