A demonstrálás, mint új álláskeresési technika?

2010. május 14.

A tavaly év végén csődbe ment német Quelle több ezer alkalmazottjának mondott fel.

Többségük 50 év feletti munkavállaló volt, akik 20-30 éve ugyanazon a munkahelyen dolgoztak.

Karrier tanácsadójuk javaslatára egyedi álláskeresési módszerhez folyamodtak: Nürberg főterére vonultak ki „Wir wollen arbeiten” (Munkát akarunk) plakátokkal.

Az akció élénk médiavisszhangot váltott ki Németországban, több cég jelentkezett a médiumoknál állásajánlatokkal.

Ez tanulsággal szolgálhat a magyar álláskeresők számára is: 50 év felett Nyugat-Európában is nehezebben megy az álláskeresés, azonban figyelemfelkeltő akciókkal, különleges megoldásokkal, a közösségre támaszkodva végül mindenki megtalálja a neki megfelelő pozíciót.

Forrás: jobpilot.hu

Idén nem Tihanyban lesz a Media Hungary – Félreértés vagy provokáció?

2010. május 14.

Idén a tihanyi Club Tihany helyett a balatonfüredi Balaton Szabadidő és Konferenciaközpont ad otthont a Média Hungary-nek - jelentette be május 12-én Budapesten Csermely Ákos, a rendezvény főszervezője.

A Media Hungary Konferenciát 1996 óta rendezik meg, hazánk legjelentősebb és legnagyobb létszámú médiaszakmai tanácskozása. A Club Tihany állítása szerint idén a rendezvény szervezői anélkül hirdették meg a találkozót, hogy velük érvényes szerződésük lett volna, egy rejtélyes harmadik fél viszont már hónapokkal ezelőtt lefoglalta a szállodát, azonban hajlandó lett volna bizonyos feltételek mellett visszaadni a Média Hungary-nek a helyszínt. Vajon ki lehet a rejtélyes harmadik személy?

Nem értjük, mi lehet a dolog hátterében, hiszen ez lett volna a 15. év, hogy Tihanyban kerül megrendezésre a konferencia, a szálloda eddig minden alkalommal bevált. Csermely Ákos szakmai munkáját nagyra becsüljük, az utolsó pillanatban ilyen helyzet elé állítani bizony embert próbáló feladat.

Az új helyszín már végleges, a kérdés csak az, Média Hungary szervezői kártérítési pert indítanak-e a Club Tihany ellen.  A május 18-19-i konferencia után kiderül.

Önök mit gondolnak?

Motiváció

2010. május 1.

Hétköznapjainkat gyakran áthatja az unalom, a fásultság, és akárhogy próbálunk tenni ellene, ez munkahelyi teljesítményünket is befolyásolja. Ilyenkor nem tudunk kreatívan gondolkozni, sikeresen teljesíteni és eredményeket felmutatni…

Ebből következik, hogy a motiváció lényegében az a hajtóerő, ami előbbre visz minket. A szakmai motiváció megléte a sikeresség elengedhetetlen feltétele!

David Maister, a Harvard Business School egykori tagja és  bestseller író is felfigyelt a munkához kapcsolódó motiváció fontosságára. Kutatása során megkérdezett 139 professzionális HR szolgáltató céget.

A vizsgálati eredmények 5589 válaszadót elemeztek, hogy melyek azok a  kulcsfaktorok, amelyek pozitívan hatnak a pénzügyi teljesítményre, szakmai előbbre jutásra. Maister eredményei valóban elgondolkodtatóak…

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Május 1.

2010. április 30.

Május 1. a munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta. Azonban kijelenthetjük, hogy ez az ünnep már közel sem olyan, mint régen. Erre utal a HR Portál egy cikkje is, amely szerint ma „már nincs mit ünnepelni”.

Azonban nemcsak a HResek, hanem az átlagemberek is így vélekednek erről a témáról.

“Ebben az országban nem lehet élni!”- hallhatjuk sokszor az emberektől, legyünk akár buszon, boltban, vagy az utcán. Sokaktól hangzik fel ez a fájdalmas felkiáltás, mikor beszélgetés közben a téma az adott ember lehetőségeire, anyagi helyzetére vagy karrierjére terelődik…

De valóban ilyen rossz a helyzet vagy csak ilyennek akarjuk látni?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Van, akinek a lehetőség is probléma, van, akinek a probléma is lehetőség.

2010. április 30.

A karrierépítésnek számos gátja lehet, melyek közül sokaknál talán a leginkább káros a halogatások racionalizálása. Ezalatt azt értem, amikor a karrierépítés halogatását olyan okokkal magyarázza valaki, amelyek nem objektív okok, egyszerűen csak valahogy alá akarja támasztani az illető a halogatást valamilyen jól hangzó okkal, indokkal, hogy ne kelljen szembenéznie saját félelmeivel.

Arra hívom fel a figyelmet, amikor egyes emberek a lényeges karrier-döntéseiket, céljaik tisztázását azért nem teszik meg, mert  elhitetik magukkal, hogy még nem áll rendelkezésükre elegendő információ a változtatáshoz.

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Én, mint márka - HVG szeminárium

2010. március 22.

A saját márkastratégia megalkotása során érdemes tanulni a nagyoktól, akár úgy is, hogy a marketing könyvek vállalati márkaépítési elveit követjük.

Hogyha elfogadjuk, hogy a nagyvállalati márkák sikere mindig tudatos tervezés (letisztult kommunikáció, egyértelmű és a termék előnyeivel összhangban álló image eszközök) következménye, akkor a saját márka tervezésében is használhatjuk ezeket. De az Énmárka könyv elolvasása mellett a tapasztalt és sikeres tanácsadók szavait is megéri meghallgatni. Erre most módunk nyílik a HVG Énmárka szeminárumán, ahol a personal branding egyik úttörője, John Purkiss személyesen fog adni tanácsokat.

Az előadó sokéves tanácsadói tapasztalata alapján komplett eszköztárat kínál az énmárka felépítésére.
A szemináriumon izgalmas feladatokkal  és esettanulmányokkal fűszerezve kínál válaszokat az alábbi kérdésekre:

  1. Hogyan ismerhetjük meg erősségeinket és hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet?
  2. Miért fontos eladhatóvá tenni egyéniségünket?
  3. Milyen módon segítheti életünket és karrierünket a jól felépített énmárka?
  4. Miként hozhatunk létre saját márkánk, azaz saját személyiségünk segítségével kiterjedt és használható kapcsolati hálót?

A teljes bejegyzést elolvashatják  itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

Közelharc az állásokért

2010. március 5.

Egy friss brit kutatás szerint átlagosan 120 jelentkező jut egy meghirdetett állásra.  A The Daily Telegraph online verziójában megjelent hírt alátámasztotta az a tény is, hogy az újságban meghirdetett egyetlen pozícióra több, mint 350-en jelentkeztek. Ez olyan, mint ha itthon egyetlen állásra 2 egyetemi évfolyam akarna egyszerre pályázni.

A hazai helyzet is nagyon hasonló: a munkaerő-közvetítő cégek elmondása alapján 2008 óta folyamatosan nő a meghirdetett pozíciók száma, de a helyzet mégis aggasztó, mert átlagosan nyolc jelentkező jut egy állásra.

Hajdu Zoltán

A teljes bejegyzést itt olvashatják: csakhaladoknak.blog.hu

Mottónk: állásban haladni

2010. február 15.

Nem szeretnénk most nagyot mondani, de fontosnak tartjuk egy post erejéig kiemelni (bár többször is érdemes lenne, mert hajlamos az ember elfelejteni) a haladó álláskeresés lényegét. Haladni annyit tesz a mi látásmódunkban, hogy aktívnak lenni, irányítani, tanulni, felkészülni, megismerni és reagálni az álláskeresés során.

Az álláskeresés ugyanolyan tevékenységnek tekinthető, mint például megkeresni a számunkra legmegfelelőbb pékséget, még ha mosolyt is csalunk ezzel a hasonlattal valaki arcára (egyébként pedig, ha így történt, akkor az sem baj, a mosoly pozitív hatásait senki sem kérdőjelezi meg). Feltesszük a kérdést: mit jelent az álláskeresés a magyar embernek? Ez a legfontosabb kérdés, amelyre a választ nagyban befolyásolják történelmi, gazdasági és társadalmi hatások. A magyar álláskeresők kulturális múltja megmagyarázza, miért vagyunk sikertelenek sok esetben. A szakemberek és pszichológusok, társadalomkutatók is egyetértenek abban, hogy a magyar társadalom általánosságában passzív, negatív hozzáállású és irányított életvezetést igényel. Ezt egyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy egy átlagos magyar ember nem szeret sokat és aktívan dolgozni, szereti, ha az ölébe hullik a jó állás, és a problémák, akadályok megoldását mástól (sok esetben csak az államtól) várja. Számos kivétel van ezen általánosítás alól, ezzel csak rávilágítani szerettünk volna, hogy a társadalmi háttér nem éppen álláskereső-barát.

A teljes bejegyzést elolvashatják itt: csakhaladoknak.blog.hu

Hajdu Zoltán

Vállalati branding kommunikációs szemmel

2010. február 9.

Következő bejegyzésünkben szeretnénk kitérni egy kicsit a vállalati branding témájára és a kommunikáció illetve munkavállalói  szerep szemszögéből írni róla. Ehhez a BrandTrend kommunikációs tanácsadója, Kőszegi András segítségét kértük, aki az alábbi tanácsokkal szolgált:

“Ahhoz, hogy egy cégnél valódi márkát építsünk, sok mindent kell egységes egésszé ötvözni. Látszólag egymástól távol eső területeket, rendszereket kell összekapcsolni. A cégek életének legfontosabb szereplőivel, az ügyfelekkel, vevőkkel és a munkatársakkal pedig a HR és a kommunikáció foglalkozik. Egy igazi márka nem lehet független a belső környezetétől, vagyis a munkavállalóitól sem. A cégek ma már nem állhatnak úgy a munkavállalói branding témaköréhez, hogy jó, ha van, hanem a márka sikerének egyik legfontosabb, kritikus tényezőjeként kell tekinteniük rá. Azok lesznek sikeres vállalatok, akiknek fontos a vállalati viselkedésmód, azaz hogy a vállalat, a márka maga hogyan viszonyul saját munkaerőihez, partnereihez és egész környezetéhez.

A döntéseknél a rövid távú profitszempontok mellett gondolni kell a vállalat (termék/szolgáltatás) megítélésére is. Fontos, hogy ne csak a menedzsment, hanem minden dolgozó értse a márka fontosságát, legyen a márka iránt elkötelezett.A munkatársak ismerjék fel a márkának a vállalat megítélésére gyakorolt hatását, számukra a márka ne csak ködös álomkép, hanem a mindennapjaikat irányító szemlélet legyen.

Mi a márka? Minden egyes „touch point”, érintkezési felület. A fogyasztó csak úgy tud terméket választani, hogy megkülönböztet és azonosít. Ebben pedig a szervezeti kultúra, viselkedésmód kiemelten fontos, lényegi eleme a márkának. A cégeknél felmerül a kérdés, hogy mi a siker kritériuma, mit építünk, hová tart a cég? Nemcsak volumen kell, hanem erős márka. Építsünk sikeres márkát, belülről is, és az majd hozza az eredményeket, a sikert. A jó márka belülről építkezik. Ott emberek dolgoznak, ők az „érintkezési pont”. Elfáradnak, idegesek, elegük van, vagy túl vidámak. A márkák az emberekről szólnak. Az érintetteknek az, aki a márkát képviseli, ő maga a márka.

A munkavállaló, mint Te, segíthet, vagy tönkretehet egy márkát, és a benne dolgozókat. A legjobb márkáknak van összetartó ereje, mert a vállalat munkatársai tudják, hogy a márka mit képvisel, hiszen ők építik fel. Korábban egy vállalat értékét legnagyobb százalékban a befektetett tőke, a materiális javak határozták meg. Épületek, gépek, stb. Ma a befektetett tőke kisebb részben meghatározó, vagyis a nagyobb rész nem más, mint az immateriális javak, az ügyfelek és a munkavállalók tudásának, elkötelezettségének értéke. Ezek az értékek pedig a dolgozókon múlnak. Ha ők elkötelezettek - on brand vannak-, akkor erős márkát, hűséges vásárlókat teremtenek.”

Kérdéseket, véleményeket, hozzászólásokat itt tehetnek!

A kapcsolatépítés alapjai

2010. február 7.

A kapcsolatok mindig is mozgatórugói voltak számos eseménynek, döntésnek és bizonyos lehetőségek kialakulásának. Nem meglepő így hát, hogy saját márkánk kialakítása, felépítése során is komoly szerepet kell szánnunk ismerősi körünknek, kapcsolatrendszerünknek. Magyarországon gyakran hallani olyan rossz szájízű megjegyzéseket, hogy valaki csak a kapcsolatai révén került be valahova, tudásától, kompetenciájától függetlenül. „Valakinek a valakije.” – mondjuk, amelynek van némi igazságalapja is, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kapcsolatok ápolása, újak kiépítse időigényes folyamat. Lényegében azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatrendszerünk az egyik legfontosabb kiindulási pontja annak, hogy az életünk során hogyan tudunk érvényesülni. A negatív, rosszmájú hozzáállás helyett el kell fogadnunk, hogy a kapcsolatépítés képessége, a kiterjedt ismeretségi kör jó dolog és meg kell érte dolgozni. De ha szerencsések vagyunk, és kisebb munka árán „öröklünk” ilyen kapcsolatrendszert, akkor is törődnünk kell vele, és vigyáznunk kell rá. Nincs ebben semmi rossz, ha magunkat akarjuk „eladni”, saját márkánkat szeretnénk megerősíteni, akkor erre szükség van.

Képzeljük el, hogy különböző körök metszetében állunk, és minden egyes kör egy bizonyos kapcsolatrendszert, közösséget reprezentál. Például a munkahelyi kapcsolatainkat, vagy az iskolai ismeretségeket, vagy családunkat. Mindegyik más-más jellegű és más szerepet töltünk be bennük, azonban általunk kapcsolódnak egymáshoz a különböző körök, és általuk új ismeretségi körökbe is bekerülhetünk. Hatványozott kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak, hiszen van kapcsolódási pontunk velük, nem úgy, mint egy teljesen ismeretlen ember esetében. Ne féljünk ezt a lehetőséget kiaknázni, és megkönnyíteni saját dolgunk. Vannak akik, talán ódzkodnak ettől, azonban egy teljesen új kapcsolat kiépítése sokkal több munkát és kockázatot hordoz magában, mint meglévő kapcsolatrendszerünk ápolása és az általa adódó új lehetőségekre reagálás. A kapcsolat minőségében is meglátszik ez, hiszen akikkel már van múltunk, azok jobban bíznak bennünk, és kényelmesebb számukra is a velünk való kommunikáció, mint egy idegennel. Szívesebben ajánlanak be másnak, és nagyobb valószínűséggel számíthatunk tőlük pozitív visszajelzésre, mint egy induló kapcsolatban.

Ha ez problémát okoz számunkra és nem szívesen tekintünk ilyen nézőpontból ismerőseinkre, akkor ez azt jelzi, hogy ellentét lehet munkánk és az általunk vallott értékek között. Ha azonban hiszünk abban, amit csinálunk akkor kézenfekvő kiindulási pont a kapcsolatrendszer. Legtöbben ismerőseink közül akkor keresnek fel minket, ha valamilyen problémájuk akad. Ez a probléma lehet akár egy csőtörés, akár egy fogfájás, de egy elveszett üzleti lehetőség is. És amennyiben velünk viszonylag közeli az ismeretségük, és felmerülhet bennük hogy mi meg tudjuk oldani problémájukat, akkor hozzánk is fordulhatnak. Ezért ha valahonnan értesülünk egy ismerősünk problémájáról, a kapcsolat ápolása érdekében ne legyünk restek jelezni neki segítőkészségünk és a lehetőséget, hogy mi segíthetünk problémája megoldásában.

Ha továbbra is kényelmetlenül érezzük magunkat amiatt, hogy saját érdekeinket szem előtt tartva közeledünk valamely ismerősünkhöz, vagy próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni, inkább hozzá se kezdjünk a dologhoz. Először fejben kell megszilárdítanunk azt a gondolatot, hogy saját márkánkat építjük. Ehhez egy segítségképpen ajánljuk a következő technikát:

  • először is felejtsük el azt a hozzáállást, hogy azért ápoljuk kapcsolatainkat másokkal, mert valamikor még segítőkészek lehetnek velünk,
  • ha találkozunk valakivel vagy hallunk valakiről, akit nagyon csodálunk, gondolkodjunk el rajta, vajon mitől van ez, és rájövünk majd, hogy nagy valószínűséggel közös értékeket tartunk szem előtt,
  • ilyenkor jelezzük felé valahogyan (pl. e-mailben) hogy mennyire támogatjuk a munkáját, azonosulunk vele és mennyire megmozgat minket a személye, majd ajánljuk fel segítségünket, tudásunkat,
  • ne felejtsük el sosem, hogy azért tesszük ezt, mert helyesnek tartjuk és hiszünk benne, nem pedig azért, hogy erőszakkal alakítsunk ki valamilyen kapcsolatot vele.

Meglepődhetünk, milyen könnyen be is válhat ez a hozzáállás, és észrevétlenül alakíthatunk ki vele egy erős kapcsolatrendszert. Sose tévesszük szem elől, hogy mindennek összhangban kell lennie személyiségünkkel, értékeinkkel és archetípusunkkal, vagyis saját márkánkkal.

Hajdu Zoltán

(John Purkiss & David Roston-Lee Brand You könyve alapján)